Alsópetényi rackatelep

Fekete bárány...

Egy juhnyájra gondolva bizonyára sokunknak sok fehér és legfeljebb egy sötét színű, fekete bárány jut eszébe. Alsópetényben ez azonban pont fordítva van. A több száz fekete racka között a fehér juh szinte világít. De hogyan kerül egy fehér állat a fekete racka juhok közé? Rackatelepi látogatásunk során többek között erre a kérdésre is választ kaptunk.

Március elseji terepgyakorlatunk keretében a Nógrád vármegyei Alsópetényben jártunk egy rackatelepen. Itt Avar Ákos tulajdonos mesélt nekünk az állattartásról, a rackajuhokról, saját történetéről és a rackatelep kialakulásáról.

A kezdetek

Mongol kötődés

Avar Ákos szülei munkája miatt gyerekkorának csaknem felét Mongóliában töltötte, és harmadikos koráig egy helyi, mongol iskolába járt. Csak később derült ki, hogy életének ez az időszaka milyen nagy hatással volt rá. Nagyapjához és édesapjához hasonlóan kezdetben ő is állatorvos szeretett volna lenni, de végül az ELTE mongol szakán kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Az egyetemi képzésnek köszönhetően ismét lehetősége volt Mongóliába utazni, és megfigyelni az ottani nomádok életét, szokásait.

A rackatelep története

Az alsópetényi terület, amelyen ma a rackatartás zajlik, mai formájában az 1990-es évek végétől van Avar Ákos tulajdonában. Az egykori szántó idővel azonban gazosodni, bozótosodni kezdett, aminek karbantartása hatalmas munka volt. A bozót megszüntetéséhez jó és fenntartható módszer a legeltetés. Avar Ákos korábban nem gondolta volna, hogy állattartó lesz, de mongóliai emlékeinek hatására mégis belevágott, és vásárolt 18 hortobágyi fekete racka juhot. Juhainak száma 2006-ra 60-ra, mára pedig több százra nőtt, de az állattartás változatlanul hagyományos, extenzív módon történik.

A rackatelep állatai

A magyar racka juh

A magyar racka juh (régebbi nevén hortobágyi racka juh) egy régi, magyar juhfajta, mely évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó állata volt. A fajta jellegzetessége a csavart szarv. Hímek esetében a szarvak általában jobban szétállnak, mint a nőstényeknél. A hím racka juhokat kosnak, a fiatal nőstényeket jerkének, a kifejlett, nőivarú egyedeket pedig anyának nevezzük. Az ellési időszak március elejétől kb. hat hétig tart. Az anyajuhok öt hónapos vemhesség után jellemzően egy, ritkábban két utódot hoznak világra. A rackákat elsősorban a genetikai változatosság fenntartása érdekében, valamint húsukért tenyésztik, mely egészségesebb sok más állat húsánál, például a disznóhúsnál.

Fehér juh a feketék között - Mi ennek az oka?

A hortobágyi racka juhnak kétféle színváltozata van: fehér és fekete. A fekete színváltozatú juhok száma az 1960-as évekre igen lecsökkent, ezért tenyésztésüknél nagy figyelmet fordítanak a belterjesség elkerülésére. Emiatt történt az is, hogy egykor a szaporításnál néhány fehér színváltozatú rackát is kevertek a feketék közé. Így a fekete színváltozatú rackák között genetikai okok miatt néha-néha még ma is előfordul, hogy két fekete rackának fehér színű utódja születik – ha a szülők felmenői között volt fehér juh –, de az ő utódai is nagy valószínűséggel fekete színűek lesznek.

Rackákon kívül

A juhokon kívül másfajta állatok is megtalálhatók a rackatelepen, mint például tyúkok, két magyar parlagi szamár, két mangalica, két kutya és egy macska. Ezeken kívül különféle madarak is gyakori vendégei a birtoknak.

Ajánló:

Szaktársam, Zoli blogja az alsópetényi terepgyakorlatról, melyben további érdekességek olvashatók a rackatelepről: zzolt.blogspot.com/racka-telep

Felhasznált források: mjksz.hu, magro.hu