Állatkert

Budapest pingvinjei

Egy márciusi éjjel Sanyi, a pingvin felfedezőútra indult. Kimászott ketrecéből, eltotyogott az állatkert főbejáratáig, majd a Dózsa György út felé vette az irányt. Épphogy áthaladt a vonatsínek alatt, amikor a rendőrök észrevették, és visszavitték az állatkertbe. Sanyinak szerencsére nem esett baja, sőt, másnap már sajtótájékoztatót is tartott, híre pedig hamar bejárta az internetet.

Ez akár egy kalandos mesefilm kezdete is lehetne... Az eset azonban valóban megtörtént. 2022. március 9-én egy néhány hónapos, kíváncsi pápaszemes pingvin, Sanyi tényleg kiszökött a budapesti állatkertből. Ezt a történetet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője mesélte el nekünk 2024. március 14-én, az állatkertek természetvédelmi szerepéről szóló terepgyakorlatunkon.

A pápaszemes pingvin

A köztudattal ellentétben pingvinek nem csak sarkvidéken élnek. Ezek a madarak a Déli-Sarktól egészen az Egyenlítőig elterjedtek, az északi féltekén azonban nem találkozhatunk velük a természetben. Az Antarktiszon nagyobb testű, míg az Egyenlítő felé haladva egyre kisebb termetű pingvinfajok jellemzők. A Fővárosi Állat- és Növénykertben nem sarkvidéki, hanem afrikai pápaszemes pingvineket tartanak.

A pápaszemes pingvin egy dél-afrikai, veszélyeztetett faj. Főleg a partvidékeken és a környező szigetvilágban él. Veszélyeztetettségének elsődleges oka a víz szennyezettsége. Az 1956-os szuezi válság és a csatorna lezárása miatt jelentősen megnövekedett az Afrikát megkerülő hajók száma, ami nagymértékben hozzájárult a víz szennyezéséhez. Az olajszennyezés azóta is óriási károkat okoz, ami a vízimadarakra különösen veszélyes. Tollaik ugyanis összeragadnak az olajtól, és veszítenek vízhatlanságukból.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a pápaszemes pingvinek tartásával és szaporításával is foglalkoznak. A pingvinek gondozója pedig szakemberként részt vett egy dél-afrikai pingvinmentési akcióban.

Az állatkertek természetvédelmi szerepe

Az állatkerteknek az ismeretterjesztésen kívül – ahogy a pápaszemes pingvin példáján keresztül láthattuk – a természetvédelemben is fontos szerepük van. A Fővárosi Állat- és Növénykert több veszélyeztetett faj szaporításával és természetes élőhelyére történő visszatelepítésével foglalkozik.

Kihalt, vadonban kihalt vagy veszélyeztetett? – Az IUCN vörös listája

A fajok veszélyeztetettségének mértékétől függően különböző fokozatokat különböztetünk meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a következő kategóriákra osztotta a kihalással fenyegetett fajokat:

• kihalt – ha az adott faj esetében 50 éve nem volt észlelés
• vadonban kihalt – ha a faj a természetben már nem fordul elő, de állatkertben még igen
• kritikusan veszélyeztetett
• veszélyeztetett – ebbe a kategóriába tartozik pl. a pápaszemes pingvin is
• sebezhető

Visszatelepítési programok az állatkertben

Fakó keselyű

A Fővárosi Állat- és Növénykert egy horvátországi keselyűvédelmi programban is részt vesz.

A fakó keselyű korábban hazánkban is előforduló faj volt, ma azonban igen ritka. A szomszédos Horvátországban ugyan még fészkelnek egyedek, de már közel sem annyi, mint régebben. A fakó keselyűk számának nagymértékű csökkenését a táplálékmennyiség csökkenése okozta. A háziasítás miatt ugyanis egyre kevesebb a vadonban elhullott állat, ami a dögevő keselyűk táplálékának fontos részét képezi.

Tarvarjú

A tarvarjú nevével ellentétben nem a varjúfélék közé, hanem az ibiszfélék családjába tartozik. Jellegzetességei a hosszú csőr és a fénylő tollazat. Európában eredeti élőhelyéről emberi tevékenység miatt szorult ki. A faj visszatelepítésében a budapesti állatkert is részt vállal. Korábban az Alpokban, ma pedig Andalúziában folyik olyan visszatelepítési program, amelybe a Fővárosi Állat- és Növénykert is becsatlakozott.

Mhorr gazella

Az Afrika északnyugati részén honos mhorr gazella a vadonban kihalt fajok közé tartozik. Habár a Fővárosi Állat- és Növénykert közvetlenül nem csatlakozott a faj visszatelepítési programjához, közvetetten mégis hozzájárul a mhorr gazellák megmentéséhez. A szaporításnak köszönhetően már előfordult, hogy itteni gazellák leszármazottai kerültek visszatelepítésre.

Érdekességek...

... a mhorr gazelláról

Gondoltad volna, hogy a világ legidősebb mhorr gazellája Budapesten élt? A mhorr gazellák a vadonban általában 12 évig, állatkertben pedig 14-15 évig élnek, de a Fővárosi Állat- és Növénykertben volt egy gazella, aki 18 és fél évet élt.

... a tarajos sülről

A tarajos sül Afrika északi részén és Itáliában is elterjedt. Valószínűsíthető, hogy a sülök eredeti élőhelye Észak-Afrika volt, és csak az ókori rómaiak által jutottak át Európába. A rómaiak feltételezhetően fogyasztották is a tarajos sül húsát.

Felhasznált források: ng.24.hu, hu.wikipedia.org/voros_lista
A fotókat szaktársaim készítették.

Alsópetényi rackatelep

Fekete bárány...

Egy juhnyájra gondolva bizonyára sokunknak sok fehér és legfeljebb egy sötét színű, fekete bárány jut eszébe. Alsópetényben ez azonban pont fordítva van. A több száz fekete racka között a fehér juh szinte világít. De hogyan kerül egy fehér állat a fekete racka juhok közé? Rackatelepi látogatásunk során többek között erre a kérdésre is választ kaptunk.

Március elseji terepgyakorlatunk keretében a Nógrád vármegyei Alsópetényben jártunk egy rackatelepen. Itt Avar Ákos tulajdonos mesélt nekünk az állattartásról, a rackajuhokról, saját történetéről és a rackatelep kialakulásáról.

A kezdetek

Mongol kötődés

Avar Ákos szülei munkája miatt gyerekkorának csaknem felét Mongóliában töltötte, és harmadikos koráig egy helyi, mongol iskolába járt. Csak később derült ki, hogy életének ez az időszaka milyen nagy hatással volt rá. Nagyapjához és édesapjához hasonlóan kezdetben ő is állatorvos szeretett volna lenni, de végül az ELTE mongol szakán kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Az egyetemi képzésnek köszönhetően ismét lehetősége volt Mongóliába utazni, és megfigyelni az ottani nomádok életét, szokásait.

A rackatelep története

Az alsópetényi terület, amelyen ma a rackatartás zajlik, mai formájában az 1990-es évek végétől van Avar Ákos tulajdonában. Az egykori szántó idővel azonban gazosodni, bozótosodni kezdett, aminek karbantartása hatalmas munka volt. A bozót megszüntetéséhez jó és fenntartható módszer a legeltetés. Avar Ákos korábban nem gondolta volna, hogy állattartó lesz, de mongóliai emlékeinek hatására mégis belevágott, és vásárolt 18 hortobágyi fekete racka juhot. Juhainak száma 2006-ra 60-ra, mára pedig több százra nőtt, de az állattartás változatlanul hagyományos, extenzív módon történik.

A rackatelep állatai

A magyar racka juh

A magyar racka juh (régebbi nevén hortobágyi racka juh) egy régi, magyar juhfajta, mely évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó állata volt. A fajta jellegzetessége a csavart szarv. Hímek esetében a szarvak általában jobban szétállnak, mint a nőstényeknél. A hím racka juhokat kosnak, a fiatal nőstényeket jerkének, a kifejlett, nőivarú egyedeket pedig anyának nevezzük. Az ellési időszak március elejétől kb. hat hétig tart. Az anyajuhok öt hónapos vemhesség után jellemzően egy, ritkábban két utódot hoznak világra. A rackákat elsősorban a genetikai változatosság fenntartása érdekében, valamint húsukért tenyésztik, mely egészségesebb sok más állat húsánál, például a disznóhúsnál.

Fehér juh a feketék között - Mi ennek az oka?

A hortobágyi racka juhnak kétféle színváltozata van: fehér és fekete. A fekete színváltozatú juhok száma az 1960-as évekre igen lecsökkent, ezért tenyésztésüknél nagy figyelmet fordítanak a belterjesség elkerülésére. Emiatt történt az is, hogy egykor a szaporításnál néhány fehér színváltozatú rackát is kevertek a feketék közé. Így a fekete színváltozatú rackák között genetikai okok miatt néha-néha még ma is előfordul, hogy két fekete rackának fehér színű utódja születik – ha a szülők felmenői között volt fehér juh –, de az ő utódai is nagy valószínűséggel fekete színűek lesznek.

Rackákon kívül

A juhokon kívül másfajta állatok is megtalálhatók a rackatelepen, mint például tyúkok, két magyar parlagi szamár, két mangalica, két kutya és egy macska. Ezeken kívül különféle madarak is gyakori vendégei a birtoknak.

Ajánló:

Szaktársam, Zoli blogja az alsópetényi terepgyakorlatról, melyben további érdekességek olvashatók a rackatelepről: zzolt.blogspot.com/racka-telep

Felhasznált források: mjksz.hu, magro.hu

Pilisborosjenő

Pilisborosjenő mint az Egri csillagok forgatási helyszíne

Pilisborosjenői terepgyakorlatunk során az Egri csillagok című, nagy népszerűségnek örvendő film néhány fontos forgatási helyszínén is jártunk. Az egri vár másolatán kívül a Teve-szikla, a mára már benőtt, egykori füves puszta és a barlang is a forgatási helyszínek közé tartoztak. Az 1968-ban bemutatott filmet Várkonyi Zoltán rendezte Gárdonyi Géza regénye alapján.

Az egri vár másolata

A Pilisborosjenő közelében fekvő terület megfelelő forgatási helyszínnek bizonyult, hiszen a domborzat itt valamelyest hasonlít Eger környékére. Az egri vár hasonmását a film forgatásának céljából építették fel 1967 nyarára, a forgatás időszakára. A vár mára erősen lepusztult, napjainkban már csak a romos falak láthatók, aminek többféle oka is van. A filmhez a vár több részletét kidolgozták, például fából készült tornyokat, amelyek a csatajelenetek látványosságát segítették elő, azonban ezek az építőelemek a forgatás során elégtek, a kövek egy részét pedig elhordták a helyi lakosok, hogy azokat építőanyagként használhassák. A növényzet dúsan benőtte a vár egyes részeit. A várat a pilisborosjenői önkormányzat 2008-ra, a film bemutatásának 40. évfordulója alkalmából újjáépíttette, rendbe hozatta.

A Teve-szikla

A Teve-sziklánál található, egykori dolomitbánya adott otthont a filmbeli török tábornak.

Barlang

Az egri vár alatt elhelyezkedő alagútrendszerben játszódó jelenetek helyszínéül a Teve-sziklától nem messze található barlang szolgált.

Érdekesség

Az egri vár másolata nem csak az Egri csillagok című filmben jelenik meg helyszínként, hanem például a Rab ember fiai és a Magyar vándor című filmekben is.

Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu

Bemutatjuk a Z-szakot! - Zoé és Zénó

Mi is az a Z-szak? Ebből a videóból kiderül.