Éghajlati modellek

Milyen lesz a Föld 70 év múlva?

Mi várható 2050-ben, 2070-ben vagy 2100-ban? Felnőttkorodban vagy majd idősként milyen klímára számíthatsz? Ebben a kérdésben a klímamodellek lehetnek a segítségedre.

Éghajlati rendszerek

Az éghajlati rendszer nagyon-nagyon összetett. Működését alapvetően a napsugárzás szabályozza. A napsugarak a légkörön áthaladva visszaverődhetnek, elnyelődhetnek és szétszóródhatnak. 

Az éghajlatot természetes folyamatok és emberi hatások is befolyásolják. Emberi - azaz antropogén - hatás például az üvegházhatású gázok kibocsátása. 

Az emberi hatások a 19. század második felétől már olyan nagy mértékűek, hogy befolyásolják az éghajlati folyamatokat. Ha belegondolunk, az emberiség többezer éves történelmében ez nem sok idő. Az 1800-as évek végéig az emberiség sokkal kisebb mértékben alakította a környezetét, mint ahogy tesszük manapság, az utóbbi 200 évben.

Mire jók az éghajlati modellek?

Az éghajlati modellek nem jósok vagy jövőlátók, hanem inkább a jövőre vonatkozó lehetséges forgatókönyveken alapuló tudományos elképzelések. Sok bonyolult számítás elvégzése és sok összetett egyenlet megoldása során lehet eljutni oda, hogy megtudjuk, mi várható a Földön például hőmérsékletváltozás terén.

Az éghajlati modellek nem ugyanazok, mint az időjárási modellek. Az időjárási előrejelzések konkrét időjárási adatok közeli előrejelzésével foglalkoznak, az éghajlati modell viszont hosszabb távú változásokat ír le. Tehát a klímamodellből nem azt fogjuk megtudni, hogy hány fok lesz jövő hétfőn délelőtt 10 órakor, hanem inkább azt, hogy milyen éghajlati változások várhatók a következő 50-70 évben.

Hogyan működik egy klímamodell?

A bonyolult számításokat ma szuperszámítógépek végzik. A klímamodellek megjelenésének kezdetekor, amikor még nem voltak számítógépek, értelmetlennek tűnő dolognak tűnhetett ezzel a témával és ilyen bonyolult és időigényes számításokkal foglalkozni. Később, a számítástechnika megjelenésével óriási előrelépésnek számított, amikor már egy nap alatt ki tudták számolni az egy napra vonatkozó előrejelzést. A számítógépek ekkor még hatalmas, egész szobákat betöltő rendszerek voltak. 

Régi számítógép:)

A modellek az 1970-es évektől rengeteget fejlődtek és alakultak. A tudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a számításokhoz egyre több tényezőt figyelembe vegyenek (például a vulkánok működését, a szénciklust, a légkör kémiai folyamatait és az élővilág változásait). Ezáltal egyre pontosabb modelleket tudnak alkotni, és egyre pontosabb eredményeket kaphatunk.

Végül egy kis gondolkodásra hívlak. Szerinted mi várható 2100-ban? Mit gondolsz, hogyan fog változni addig a hőmérséklet?

Jegyezd meg a válaszodat, mert a következő téma ehhez fog kapcsolódni:)

Forrás: met.hu/modellezesi_hatter
Kép forrása: hu.wikipedia.org/ENIAC