Magyarország éghajlata

Ismerjük meg Magyarország éghajlatát!

Hőmérséklet, csapadék és napsütés

„Télen nagyon hideg van,
nyáron nagyon meleg van,
soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.”

Ismered a dalt?

Milyen éghajlatra utal a szövege? Tényleg ilyen Magyarország éghajlata, mint ahogyan a dalban énekeljük? Nézzük meg!

Hőmérséklet és csapadék

Olvassuk csak el újból a dal első két sorát! „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van”. Ha belegondolunk, valóban így van. Télen vastag kabátot, sapkát, sálat veszünk fel, de sokszor még így is fázunk, nyáron pedig akármennyi fagyit eszünk, még úgy is melegünk van. 

De mi a helyzet az esővel? Tényleg mindig esik az eső? Nyáron és télen is egyformán? A klímadiagram segítségével megvizsgálhatjuk!

Segítsééég! Mi az a klímadiagram?!

Például ez: 

Ne ijedj meg, mindjárt érthető lesz!

Tehát ez itt egy klímadiagram (a HungaroMet oldalán több ilyet is találhatunk).  Megmutatja, hogy egy adott helyen – jelen esetben Budapesten – melyik hónapban mennyi csapadék esik, és mikor milyen az átlaghőmérséklet.

Most vizsgáljuk meg a tengelyeket! Bal oldalon a hőmérsékletet (°C) láthatjuk. A diagramon a hőmérsékletet a piros csík jelöli. A jobb oldali tengely pedig a havi csapadékösszegeket (mm) ábrázolja – ehhez tartoznak a kék oszlopok. Alul a hónapokat látjuk januártól decemberig. Minden hónaphoz tartozik egy hőmérsékleti és egy csapadék érték. A piros vonal értékét értelemszerűen a bal oldali, a kék oszlop értékét a jobb oldali tengelyről olvassuk le.

Nézzünk egy példát! Augusztusban, a 8. hónapban átlagosan kb. 61 mm csapadék hullik (kék, jobb tengely), és kb. 22 °C az átlaghőmérséklet (piros, bal tengely).

A klímadiagram alapján megállapíthatjuk, hogy Budapesten nem egyenletes a csapadék éves eloszlása. Magyarországon ugyanis május és a nyári hónapok csapadékosabbak, mint a téli hónapok.

Igaz, hogy nincsenek hosszú, több hónapig tartó teljesen száraz időszakok (mint például a szavannáknál), de a „mindig esik az eső” kijelentés azért egy kicsit túlzás.

Ha mindezt röviden meg akarjuk fogalmazni, akkor azt mondjuk, hogy Magyarországra nedves kontinentális éghajlat jellemző. Az ilyen területeken meleg a nyár és hideg a tél, és tavasz végén, illetve nyáron hullik a legtöbb csapadék. A nedves kontinentális éghajlatú tájakon többnyire lombhullató erdőkkel találkozhatunk.

Napsütés

Nemcsak a hőmérsékletről és a csapadékmennyiségről, hanem a napsütéses órák számáról is találhatunk diagramot a met.hu-n. Magyarország esetében ez így néz ki:

Leolvashatjuk, hogy egy hónapban átlagosan mennyi a napsütéses órák száma. A grafikonon szépen látszik, hogy nyáron sokkal több a napsütés, mint télen. Mi is ennek az oka? 

Egyrészt vannak csillagászati okok - sokunknak ez ugrik be először. A Föld kering a Nap körül, és ferde a forgástengelye, emiatt nyáron hosszabbak a nappalok, télen pedig rövidebbek. Másrészt pedig a domborzat és a felhőzet is befolyásolja, hogy egy adott helyen mikor mennyi napfény érheti a földfelszínt. És képzeld, a napsütéses órák számát nem is a ferde forgástengely, hanem a felhőzet befolyásolja leginkább!

Magyarországon belül is eltérőek a napsütéses órák számára - vagyis a napfénytartamra - vonatkozó értékek. Az Alföldön például nagyobb a napsütéses órák száma, mint az Északi-Középhegységben vagy a Bakonyban. A hegyek déli oldalán szintén több napsütés jellemző, mint az északi oldalakon. A magasabb hegytetőkön, például a Kékestetőn télen bizonyos időjárási helyzetekben többet süthet a nap, mint mondjuk Budapesten.

Lassan a végére érve pedig lássunk egy térképes ábrázolást is a napfénytartamról!

Minél világosabb színnel színezett a terület, annál több napsütés jellemző rá.

Összefoglaló

A lényeg nagyon röviden: Magyarországra nedves kontinentális éghajlat jellemző. A nedves kontinentális éghajlatú területeken a nyár meleg, a tél pedig hideg. Tavasz vége és nyár eleje a legcsapadékosabb. A napsütéses órák száma nyáron több, télen kevesebb, és ezt elsősorban a felhőzet befolyásolja.