Forgatókönyvek

Tervezd meg a jövő Földjét!

Nagyon sokan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mi várható 2100-ban, hogyan fog változni a jövőben a különböző gázok kibocsátása, és hogyan fog változni a Földön a hőmérséklet. Többféle elképzelés is van erre vonatkozóan.

Forgatókönyvek

A forgatókönyvek az üvegházgázok kibocsátásával és légköri koncentrációjával (metán, szén-dioxid, dinitrogén-oxid), a népességszámmal, a Föld átlaghőmérsékletével és az energiaforrások felhasználásával is foglalkoznak. Most elsősorban az átlaghőmérséklet-változással foglalkozunk.

Nagyon sokféle forgatókönyv (vagyis szcenárió) létezik. Vannak például a SRES forgatókönyvek. Ezen a csoporton belül is különféle elképzelések vannak attól függően, hogy hogyan fog nőni a népesség, hogy inkább a gazdasági érdekeket vagy a környezeti értékeket vesszük figyelembe, vagy pedig hogy globális vagy helyi megoldásokban gondolkodunk.

A forgatókönyveknél rengeteg szempontot figyelembe vesznek, ezek kialakítása nagyon összetett. A forgatókönyvek mind becslésekre épülnek. Mindig van bennük valamennyi bizonytalanság, sosem adnak biztos jövőképet. Nincs olyan ember, aki tudná, hogy pontosan milyen társadalmi, gazdasági vagy természeti folyamatok fognak lejátszódni és hogyan fog fejlődni a technológia a következő 70-75 évben, és ezek milyen hatással lennének a Földre és a légkörre.

Mit mondanak a forgatókönyvek?

Vannak optimistább és pesszimistább elképzelések is. Ezen az ábrán szépen látszik, hogy milye sokféle kimenetel elképzelhető. A grafikon függőleges tengelye az átlaghőmérséklettől való eltérést mutatja (°C-ban), a vízszintes tengelyen pedig az idő múlását látjuk az 1000-es évektől egészen 2100-ig. 

(A grafikon mellett lévő, színes, függőleges csíkok a hibahatárokat jelölik.)

Ha megvizsgáljuk a grafikont, láthatjuk, hogy milyen más kimenetele lehet a különféle szcenárióknak: az egyik 4,5 °C-os hőmérséklet-emelkedést ígér, a másik 2 és fél, a harmadik 2 °C-ost... 

Várjunk... Egyáltalán miért érdekli a kutatókat, hogy mennyivel fog emelkedni az átlaghőmérséklet? Miért lenne baj, ha átlagosan pl. 3 °C-kal melegebb lenne a Földön?🤔

Az átlaghőmérséklet emelkedésének bizony sok súlyos következménye lenne - például az, hogy az óceánok és tengerek vízszintje megemelkedne, és sok vízparti terület víz alá kerülne. Hollandia esetében a 3,3 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés ezt eredményezné: 

A sötétkék színnel jelzett területek víz alá kerülnének...

Hogyan alakíthatjuk a Föld jövőjét?

Van egy nagyon izgalmas weboldal, ahol te is kipróbálhatod, hogy hogyan változna a hőmérséklet, ha például megújulóenergia-felhasználásunk nőne, csökkenne a szén-dioxid-kibocsátásunk, vagy csökkenne a népességnövekedés mértéke. Itt meg tudod nyitni a honlapot: https://en-roads.climateinteractive.org/scenario.html?v=26.3.0

Kihívás!😎 Próbáld meg úgy beállítani az értékeket a honlapon, hogy a hőmérséklet emelkedése 2 °C alá essen! Melyik érték változtatása lenne a legnagyobb hatással a hőmérséklet változására? (A weboldal angol nyelvű, ha szükséges, kérj segítséget hozzá!)

Záró gondolatok

Hogy a lehetséges forgatókönyvek közül végül mi fog megvalósulni, az csak rajtunk, embereken múlik. A koronavírus járvány okozta lezárások pozitívan hatottak a légkörre és a Földre, ez szépen meglátszik az adatokon is. Ez gyönyörű példa arra, hogy igenis tudunk változtatni, ha akarunk. Tegyünk meg mindent, hogy megvédjük a bolygót!

Te🫵 mit teszel ma a Földért?

Grafikon forrása: https://www.researchgate.net/figure/Figur-1-Endringer-i-temperatur-basert-pa-historiske-observasjoner-Kilde-IPCC-2001_fig1_251391257

Éghajlati modellek

Milyen lesz a Föld 70 év múlva?

Mi várható 2050-ben, 2070-ben vagy 2100-ban? Felnőttkorodban vagy majd idősként milyen klímára számíthatsz? Ebben a kérdésben a klímamodellek lehetnek a segítségedre.

Éghajlati rendszerek

Az éghajlati rendszer nagyon-nagyon összetett. Működését alapvetően a napsugárzás szabályozza. A napsugarak a légkörön áthaladva visszaverődhetnek, elnyelődhetnek és szétszóródhatnak. 

Az éghajlatot természetes folyamatok és emberi hatások is befolyásolják. Emberi - azaz antropogén - hatás például az üvegházhatású gázok kibocsátása. 

Az emberi hatások a 19. század második felétől már olyan nagy mértékűek, hogy befolyásolják az éghajlati folyamatokat. Ha belegondolunk, az emberiség többezer éves történelmében ez nem sok idő. Az 1800-as évek végéig az emberiség sokkal kisebb mértékben alakította a környezetét, mint ahogy tesszük manapság, az utóbbi 200 évben.

Mire jók az éghajlati modellek?

Az éghajlati modellek nem jósok vagy jövőlátók, hanem inkább a jövőre vonatkozó lehetséges forgatókönyveken alapuló tudományos elképzelések. Sok bonyolult számítás elvégzése és sok összetett egyenlet megoldása során lehet eljutni oda, hogy megtudjuk, mi várható a Földön például hőmérsékletváltozás terén.

Az éghajlati modellek nem ugyanazok, mint az időjárási modellek. Az időjárási előrejelzések konkrét időjárási adatok közeli előrejelzésével foglalkoznak, az éghajlati modell viszont hosszabb távú változásokat ír le. Tehát a klímamodellből nem azt fogjuk megtudni, hogy hány fok lesz jövő hétfőn délelőtt 10 órakor, hanem inkább azt, hogy milyen éghajlati változások várhatók a következő 50-70 évben.

Hogyan működik egy klímamodell?

A bonyolult számításokat ma szuperszámítógépek végzik. A klímamodellek megjelenésének kezdetekor, amikor még nem voltak számítógépek, értelmetlennek tűnő dolognak tűnhetett ezzel a témával és ilyen bonyolult és időigényes számításokkal foglalkozni. Később, a számítástechnika megjelenésével óriási előrelépésnek számított, amikor már egy nap alatt ki tudták számolni az egy napra vonatkozó előrejelzést. A számítógépek ekkor még hatalmas, egész szobákat betöltő rendszerek voltak. 

Régi számítógép:)

A modellek az 1970-es évektől rengeteget fejlődtek és alakultak. A tudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a számításokhoz egyre több tényezőt figyelembe vegyenek (például a vulkánok működését, a szénciklust, a légkör kémiai folyamatait és az élővilág változásait). Ezáltal egyre pontosabb modelleket tudnak alkotni, és egyre pontosabb eredményeket kaphatunk.

Végül egy kis gondolkodásra hívlak. Szerinted mi várható 2100-ban? Mit gondolsz, hogyan fog változni addig a hőmérséklet?

Jegyezd meg a válaszodat, mert a következő téma ehhez fog kapcsolódni:)

Forrás: met.hu/modellezesi_hatter
Kép forrása: hu.wikipedia.org/ENIAC

Üvegházhatású gázok

Üvegházgázok rangsora

Biztosan hallottál már az üvegházhatású gázokról. De melyik járul hozzá leginkább a Föld felmelegedéséhez? Most ennek fogunk utánajárni.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) közé tartozik például a szén-dioxid, a metán, az úgynevezett CFC gázok, de a vízgőz is. Ezek annak ellenére, hogy mind előfordulnak a légkörben, és mind a légkör melegedését idézik elő, mégis kicsit másképp hatnak a folyamatra. 

Az üvegházhatás lényege. A gázmolekulák elnyelik a sugárzást, majd kibocsátják.

Koncentráció

A különböző üvegházhatású gázok nem egyforma mennyiségben fordulnak elő a légkörben. Ezeknek a gázoknak a koncentrációját ppm-mel szokták meghatározni.

Jó, jó, de mi ez a ppm?😶

A ppm egy rövidítés ("parts per million", vagyis milliomodrész), és azt mutatja meg, hogy egymillió részecskéből hány darab az adott gázmolekula. Itt egy példa: a szén-dioxid koncentrációja a légkörben napjainkban átlagosan 420 ppm, ezzel ez áll a rangsor élén.

A metán koncentrációja pedig 700 ppb. A ppb a "parts per billion" (billion=milliárd) rövidítése, tehát egymilliárd levegőrészecskében 700 db metánmolekula van.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért baj, ha egymillió levegőrészecske közül 420 db szén-dioxid-molekula, és ennél is sokkal-sokkal kevesebb metán van? 1 000 000 levegőrészecske nagyon sok, és ahhoz képest 420 elhanyagolhatóan kevésnek tűnik... Nem is beszélve a metánról... 700 metánmolekula 1 000 000 000 levegőrészecske közül??

Az üvegházhatású gázoknál sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Akármennyire is kicsinek tűnnek ezek a mennyiségek, ezek a gázok bizony nagy hatással vannak a légkör felmelegedésére.

Aktivitás

De nem csak az számít, hogy az adott gázból mennyi van a légkörben. A légkörben lévő üvegházhatású gázmolekulák elnyelik a beérkező sugárzást. Az aktivitás azt mutatja, hogy egy bizonyos fajta gázmolekula hatására mennyire melegedik fel a levegő.

Ebben a rangsorban az úgynevezett CFC-gázok állnak az élen. A CFC-gázok mesterségesen létrehozott szénvegyületek, amik amellett, hogy nagymértékben fokozzák az üvegházhatást, az ózonréteget is károsítják. Szerencsére ezek a gázok ma már visszaszorultak, de azok a molekulák, amik korábban bekerültek a légkörbe, még ott vannak, és melegítik a légkört.

A CFC-gázok közé tartoznak például egyes korábban használt hajtógázok.

Tartózkodási idő

A harmadik, amivel jellemezhetjük az üvegházhatású gázokat, az a tartózkodási idő. Ez azt mutatja meg, hogy a gáz mennyi ideig marad a légkörben. Ebben a kategóriában 120 évvel a nitrogén-dioxid vezet, második helyen pedig a szén-dioxid és a CFC-gázok állnak kb. 100 év tartózkodási idővel. A kibocsátott metán 12 évig marad a légkörben.

Most, hogy kicsit beleástuk magunkat a témába, láthatjuk, hogy nehéz lenne megmondani, hogy összességében melyik az az egy gáz,  ami a legnagyobb problémákat okozza.

Üvegházhatás = rossz dolog?

Akármennyire is rosszakat hallunk róluk, fontos megjegyezni, hogy nem minden üvegházhatású gáz ördögtől való! Sőt, a legtöbb üvegházhatású gáz természetes módon is előfordul a légkörben. Üvegházhatás nélkül jóval hidegebb lenne a Föld, mint most: az átlaghőmérséklet a mostani tizenegynéhány fok helyett -18 °C körül lenne.

Az emberi hatások viszont nagymértékben növelik az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, ezáltal pedig fokozzák a melegedést. Éppen ezért fontos, hogy ne emeljük tovább az üvegházgázok mennyiségét, és ezáltal megfékezzük a felmelegedést.

Felhasznált forrás: greendex.hu/uveghazhatas
Kép forrása: facebook.com/univerzoom/photos, content.time.com

Ökológiai lábnyom és Boldog Bolygó Index

Boldog Bolygó

Mennyire boldog a Föld?

És mennyire vagyunk boldogok mi, emberek?

Hogy vagy, Föld?

Az ökológiai lábnyom

Mi is az az ökológiai lábnyom?

Mielőtt nagyon beleásnánk magunkat a témába, először csak gondoljunk egy hagyományos lábnyomra! Ha kint nagy sár van, és sáros cipővel végigtrappolunk a lakáson, akkor jó nagy nyomokat hagyunk magunk után. És anyukánk valószínűleg nem fog örülni. Ugyanígy a Föld sem örül, ha mi, emberek nagy ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.

Az ökológiai lábnyom több részből áll. Nézzünk néhány példát!

Van először is a szénlábnyom. Ez azt mutatja meg, hogy mekkora területű erdő tudná elnyelni azokat az üvegházhatású gázokat, amiket kibocsátunk (pl. fűtéssel, autóhasználattal). A legelőlábnyom annak a területnek a nagysága, amire azoknak az állatoknak a tartásához van szükség, amikből ételeink, ruháink stb. készülnek. Az erdőlábnyom megmutatja, hogy papír- és fafelhasználásunkhoz mekkora erdőterület szükséges. Az ökológiai lábnyomba beleszámoljuk a beépített területeket is. Ide tartoznak például az épületek és az utak által elfoglalt területek.

Hogyan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat? Néhány példa:

✅ Ha kevesebbet utazunk autóval, és kevesebb messziről szállított terméket vásárolunk, akkor csökkenni fog a szénlábnyomunk.

✅ Ha kevesebb húst és állati eredetű ételt eszünk, csökkenni fog a legelőlábnyomunk.

✅ Ha szelektíven gyűjtjük és újrahasznosítjuk a papírt, akkor csökkenni fog az erdőlábnyomunk.

Ha fontosnak tartjuk a Föld védelmét, figyelünk ezekre a dolgokra, és igyekszünk valóban fenntarthatóan élni, akkor összességében csökkenni fog az ökológiai lábnyomunk. Nagyon fontos viszont a hozzáállás. Ha például valaki egy szép napon elhatározza, hogy soha többet nem utazik autóval, de helyette elkezd naponta mindenféle dolgot rendelni Kelet-Ázsiából, akkor nem valószínű, hogy csökkenni fog az ökológiai lábnyoma. A sok-sok szállítás, a rengeteg csomagolás mind nagyon szennyezik a környezetet.

Ökológiai lábnyomunk nagysága tehát attól függ, hogy mennyire vigyázunk a Földre. Minél többet teszünk a bolygóért, annál kisebb lesz az ökológiai lábnyomunk, és annál "boldogabb" lesz a Föld.

Boldog Bolygó Index

És mennyire vagyunk boldogok mi, emberek?

Sokan gondolják úgy, hogy ha még többet vagy még annál is többet vásárolnak, akkor majd boldogok lesznek. Vagy hogy ha még többször utaznak repülővel külföldre nyaralni, akkor még boldogabbak lesznek. 

De ez bizony nem ilyen egyszerű. Ha mindenünk megvan, és még pazarló életet is élünk, attól még nem leszünk boldogok... Ezt a Boldog Bolygó Index megalkotói is figyelembe vették.

A Boldog Bolygó Index arról szól, hogy hogyan lehet boldog, egészséges és fenntartható életet élni. Ha szeretnéd, kitöltheted a happyplanetindex.me oldalon lévő tesztet, és kiderül, hogy neked mennyi a Boldog Bolygó Indexed! A tesztben akkor érhetünk el jó eredményt, ha jól használjuk fel a természeti erőforrásokat egy hosszú, magas színvonalú élethez. Fontos, hogy ne csak a bolygó, hanem mi magunk is jól legyünk.

Boldog Föld - boldog ember

Mit tegyünk, ha egy boldog bolygón boldogan szeretnénk élni?

Ha azt szeretnénk, hogy a Föld jól legyen és boldog legyen, akkor vigyáznunk kell rá! És ha ezt megtesszük, az duplán jó! Mert mi is csak úgy élhetünk jól itt, a Földön, ha vigyázunk a környezetünkre.

Íme néhány tipp a mindennapokhoz:

👉 Csökkentsd az ökológiai lábnyomodat!

👉 Sportolj sokat, és aludj eleget!

👉 Törekedj az egészséges életmódra!

👉 Tölts időt családoddal, barátaiddal!

👉 Legyél kedves az emberekkel!

👉 Tanulj új dolgokat!

És egy plusz tanács: Mindenben keresd a jót! Örülj az apró dolgoknak is!

Ha jobban érdekel az ökológiai lábnyom, itt utána tudsz olvasni: https://wwf.hu/elj-

kornyezettudatosan/leptem/

Kép forrása: https://mitjelent.hu/szotar/okologiai-labnyom/, https://tinkerprograms.com/going-solar-what-are-the-benefits-of-installing-solar-panels-on-your-house/happy-earth/