Üvegházhatású gázok

Üvegházgázok rangsora

Biztosan hallottál már az üvegházhatású gázokról. De melyik járul hozzá leginkább a Föld felmelegedéséhez? Most ennek fogunk utánajárni.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) közé tartozik például a szén-dioxid, a metán, az úgynevezett CFC gázok, de a vízgőz is. Ezek annak ellenére, hogy mind előfordulnak a légkörben, és mind a légkör melegedését idézik elő, mégis kicsit másképp hatnak a folyamatra. 

Az üvegházhatás lényege. A gázmolekulák elnyelik a sugárzást, majd kibocsátják.

Koncentráció

A különböző üvegházhatású gázok nem egyforma mennyiségben fordulnak elő a légkörben. Ezeknek a gázoknak a koncentrációját ppm-mel szokták meghatározni.

Jó, jó, de mi ez a ppm?😶

A ppm egy rövidítés ("parts per million", vagyis milliomodrész), és azt mutatja meg, hogy egymillió részecskéből hány darab az adott gázmolekula. Itt egy példa: a szén-dioxid koncentrációja a légkörben napjainkban átlagosan 420 ppm, ezzel ez áll a rangsor élén.

A metán koncentrációja pedig 700 ppb. A ppb a "parts per billion" (billion=milliárd) rövidítése, tehát egymilliárd levegőrészecskében 700 db metánmolekula van.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért baj, ha egymillió levegőrészecske közül 420 db szén-dioxid-molekula, és ennél is sokkal-sokkal kevesebb metán van? 1 000 000 levegőrészecske nagyon sok, és ahhoz képest 420 elhanyagolhatóan kevésnek tűnik... Nem is beszélve a metánról... 700 metánmolekula 1 000 000 000 levegőrészecske közül??

Az üvegházhatású gázoknál sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Akármennyire is kicsinek tűnnek ezek a mennyiségek, ezek a gázok bizony nagy hatással vannak a légkör felmelegedésére.

Aktivitás

De nem csak az számít, hogy az adott gázból mennyi van a légkörben. A légkörben lévő üvegházhatású gázmolekulák elnyelik a beérkező sugárzást. Az aktivitás azt mutatja, hogy egy bizonyos fajta gázmolekula hatására mennyire melegedik fel a levegő.

Ebben a rangsorban az úgynevezett CFC-gázok állnak az élen. A CFC-gázok mesterségesen létrehozott szénvegyületek, amik amellett, hogy nagymértékben fokozzák az üvegházhatást, az ózonréteget is károsítják. Szerencsére ezek a gázok ma már visszaszorultak, de azok a molekulák, amik korábban bekerültek a légkörbe, még ott vannak, és melegítik a légkört.

A CFC-gázok közé tartoznak például egyes korábban használt hajtógázok.

Tartózkodási idő

A harmadik, amivel jellemezhetjük az üvegházhatású gázokat, az a tartózkodási idő. Ez azt mutatja meg, hogy a gáz mennyi ideig marad a légkörben. Ebben a kategóriában 120 évvel a nitrogén-dioxid vezet, második helyen pedig a szén-dioxid és a CFC-gázok állnak kb. 100 év tartózkodási idővel. A kibocsátott metán 12 évig marad a légkörben.

Most, hogy kicsit beleástuk magunkat a témába, láthatjuk, hogy nehéz lenne megmondani, hogy összességében melyik az az egy gáz,  ami a legnagyobb problémákat okozza.

Üvegházhatás = rossz dolog?

Akármennyire is rosszakat hallunk róluk, fontos megjegyezni, hogy nem minden üvegházhatású gáz ördögtől való! Sőt, a legtöbb üvegházhatású gáz természetes módon is előfordul a légkörben. Üvegházhatás nélkül jóval hidegebb lenne a Föld, mint most: az átlaghőmérséklet a mostani tizenegynéhány fok helyett -18 °C körül lenne.

Az emberi hatások viszont nagymértékben növelik az üvegházhatású gázok légkörbe jutását, ezáltal pedig fokozzák a melegedést. Éppen ezért fontos, hogy ne emeljük tovább az üvegházgázok mennyiségét, és ezáltal megfékezzük a felmelegedést.

Felhasznált forrás: greendex.hu/uveghazhatas
Kép forrása: facebook.com/univerzoom/photos, content.time.com