2026. április 19., vasárnap

Városok környezetmódosító hatásai

Mai útiticél: Városi Hő-szigetek

Nyáron - főleg este - egy nagyvárosban sokszor sokkal melegebb van, mint vidéken. Télen pedig, ha havazik, Budapest belvárosában hamar elolvad a hó, de a külsőbb kerületekben és vidéken tovább megmarad.

Te is tapasztaltál már hasonlót?

A városokban bizony melegebb tud lenni az idő, mint a kevésbé beépített területeken. Ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezzük. Hogy miért és hogyan alakul ki ez a jelenség, arra máris választ kaphatsz!


A városi hősziget jelenség

Ha beépítünk egy területet, az hatással lesz a környezetre. Nemcsak a táj kinézetének megváltozására vagy a fák kivágására kell gondolnunk: a beépítettség befolyásolhatja például a hőmérsékletet is.

Nézzünk egy kézenfekvő példát! Egy városban télen, fűtési időszakban a lakások fűtése, nyáron pedig a légkondicionáló berendezések járulnak hozzá ahhoz, hogy melegedjen a kinti környezet.

A hőmérsékletet a sugárzáselnyelés- és visszaverés megváltozása is befolyásolja. A beépített területek, a beton- és aszfaltfelszínek és épületek sötét színük miatt ugyanis jobban elnyelik a sugárzást, és kisebb mértékben verik vissza, megtartják a hőt, ennek hatására pedig melegedik a városi környezet.

A beépítettség és a magas épületek miatt a földfelszínről visszavert (és kibocsátott) hősugarak nehezebben jutnak vissza a légkör magasabb részeibe és a világűrbe, mert a sugarak a magas épületeken könnyen visszaverődhetnek, szétszóródhatnak és elnyelődhetnek. Így összességében kevesebb sugárzás távozik a felszínről, mint a kevésbé beépített területeken. Ez a hatás szintén hozzájárul a városi hőmérséklet emelkedéséhez.


Éjjel-nappal

A hősziget hatás leginkább az éjszakai hőmérsékleteknél figyelhető meg. A nappal elnyelt hőt az épületek, utak, beépített területek éjjel bocsátják ki, ezáltal melegítve a környezetet. Ennek köszönhetően a városi és vidéki éjjeli hőmérséklet közzött akár 8-10 °C különbség is lehet.


Az alábbi képen szépen látszik, ahogy a napsugarak szétszóródnak az épületek között, de egy másik érdekes jelenség is megfigyelhető: hogy hogyan viselkedik a szél magas épületek között (világoskék nyilak).

A magas épületek a szelet is gátolják. A megváltozott szélmozgások pedig hatással vannak a hőmérsékletre, és így a hősziget kialakulására. A beépített területek korlátozzák a szeleket, és így gátolják, hogy egyenletes legyen a hőmérséklet.


Hogyan csökkenthetők a városi hősziget hatásai?

Ha eleged van a nagy melegből, ültess fákat!🌳 Minél több zöldterület van a városban, annál kevésbé fogunk megsülni nyáron. Miért is? Mert a városi zöldterületek a növények párologtatása által segítenek alacsonyabban tartani a hőmérsékletet.

Az is segíti a hősziget hatásainak mérséklését, ha olyan felületeket alkalmazunk, amelyek visszaverik a sugárzást. Ilyenek például a hidegtetők. Ezek olyan háztetők, amik a napsugarak jelentős részét visszaverik, és különleges szerkezetük miatt csökkentik az elnyelt hő mennyiségét.


Fordított hősziget 

Hideg hősziget is létezik! Ez azt jelenti, hogy a városban a környező területeknél alacsonyabb a hőmérséklet. Ez például sivatagban, száraz területeken fordulhat elő, ahol a városi környezet alacsonyabb hőmérsékletet eredményez.


Felhasznált forrás: greendex.hu/varosi-hosziget

2026. április 17., péntek

Megújuló energiaforrások

Napenergia régen és most


Megújuló energia... Ugye, milyen modern dolognak tűnik? De gondoltad volna, hogy már az ókorban is használtak megújuló energiaforrásokat? Igaz, valószínűleg nem hívták így őket.

Mi, mai emberek energiafelhasználásunk nagy részét fosszilis energiahordozókból nyerjük. A megújuló energiaforrásokra pedig sokan valamilyen új, úttörő dologként tekintünk. De miért? Tényleg újdonság lenne az, hogy például a Nap vagy a szél energiáját használjuk? 

Nem egészen... Képzeld, az emberek már az ókorban is felhasználták a napenergiát! 🌞


Tűzgyújtás a Nappal

A Nap energiáját például tűzgyújtáshoz használták nagyítólencse segítségével. A lencse ugyanis egy pontba gyűjtötte a Napból érkező sugarakat. Később, a középkorban a hadászatban olyan tükrökről is álmodoztak, amiknek segítségével fel tudják gyújtani az ellenséges hajóhadat vagy várost. Ezek azonban irreális elképzelések voltak. 


Ókori "napelemek"

Avagy a napenergia felhasználása az ókori görög és római építészetben

Az ókori görögök olyan sok fát használtak fűtésre, hajóépítésre és fémek feldoltozásához, hogy erdőik nagy részét kiirtották. A fát máshonnan vásárolni, messzebbről behozni viszont drága volt, ezért az építészetben a napenergia felhasználása is elkezzdett elterjedni. Ez tehát egy kényszermegoldás volt. A házakat déli tájolással úgy tervezték meg, hogy télen besüssön a nap, és ezzel melegítse az épületet. Télen - amikor alacsonyabban jár a Nap az égen - besütött a tető alá, míg nyáron - amikor magasabban jár a Nap - a tető árnyékot biztosított, és ezáltal megelőzte a túlzott felmelegedést.

Az ókori rómaiak később továbbfejlesztették ezt a fajta építészetet. A földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlattól függően tervezték meg a házakat. A rómaiak már ismerték az üveget, és használták is az építészetben, és az üvegházhatás segített bent tartani a hőt az épületekben. A fürdők nagy felületű üvegablakai is ezt segítették elő. 

római kori fürdő

Üvegházak

Gondoltad volna, hogy az üvegházak már a 16. században megjelentek Európában? A földrajzi felfedezések hatására ugyanis olyan déli növények érkeztek a kontinensre, amiket csak üvegházban, a külső klímától eltérő körülmények között tudtak termeszteni és szaporítani. Európában elsőként Hollandiában, Flandriában (a mai Belgium területén), Franciaországban és Angliában terjedtek el az üvegházak. Később, a viktoriánius Angliában a tehetősebbek körében büszkeségnek számított a lakóépülettel összekötött üvegház, ahova könnyen át lehetett sétálni a lakóházból. Az üvegházak ma is fontos szerepet játszanak egyes növények termesztésében.

Viktória-kori üvegház Angliában

Ősi napkollektorok

A 19. században Európában és Amerikában (újból) megjelent a rendszeres fürdés igénye. A fürdéshez használt vizet eleinte kazánokban melegítették fel, de ez hosszadalmas volt. A napkolllektorok ősét először Amerikában használták vízmelegítésre. A házak tetején fekete színű tartályokban melegedett a víz, de mivel ezek nem voltak hőszigetelők, a víz gyorsan lehűlt. A víz melegen tartására különféle technikákat fejlesztettek ki és alkalmaztak. A bevált rendszereknek köszönhetően Amerikában megindult a napkollektor-gyártás, majd a világ más részein is elterjedt.


Napelemek

A napelemek lényege, hogy a Nap energiájából elektromos energiát állítanak elő. Kezdetben szelénnel, később pedig szilíciummal próbálkoztak - a szilícium jobbnak bizonyult. Manapság igen elterjedtek a napelemek: lakóházak, parkolók és egyéb épületek tetején gyakran láthatunk napelemeket. Városon kívül járva, például autópálya mellett vagy szántóföldek között napelemparkokkal is találkozhatunk. 

a Föld egyik legnagyobb napelemparkja Kínában


a napelemeknek az űrkutatásban is fontos szerepük van



A napenergiát tehát nem csak a modernkori ember használja. Napjainkban viszont különösen fontos, hogy energiafelhasználásunkkal minél kisebb mértékben károsítsuk a bolygónkat. Ha egyre kevesebb fosszilis energiát használunk, és egyre inkább megújuló energiaforrások használatára térünk át, akkor már teszünk a Földért. 🌞


Forrás: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1302/1/91-112_Ujfaludi.pdf

Képek forrásai: romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_furdokulturapublikacio.uni-eszterhazy.humuszaki-magazin.hu/sivatagi-napelem-parkcsillagaszat.hu