Napenergia régen és most
Megújuló energia... Ugye, milyen modern dolognak tűnik? De gondoltad volna, hogy már az ókorban is használtak megújuló energiaforrásokat? Igaz, valószínűleg nem hívták így őket.
Mi, mai emberek energiafelhasználásunk nagy részét fosszilis energiahordozókból nyerjük. A megújuló energiaforrásokra pedig sokan valamilyen új, úttörő dologként tekintünk. De miért? Tényleg újdonság lenne az, hogy például a Nap vagy a szél energiáját használjuk?
Nem egészen... Képzeld, az emberek már az ókorban is felhasználták a napenergiát! 🌞
Tűzgyújtás a Nappal
A Nap energiáját például tűzgyújtáshoz használták nagyítólencse segítségével. A lencse ugyanis egy pontba gyűjtötte a Napból érkező sugarakat. Később, a középkorban a hadászatban olyan tükrökről is álmodoztak, amiknek segítségével fel tudják gyújtani az ellenséges hajóhadat vagy várost. Ezek azonban irreális elképzelések voltak.
Ókori "napelemek"
Avagy a napenergia felhasználása az ókori görög és római építészetben
Az ókori görögök olyan sok fát használtak fűtésre, hajóépítésre és fémek feldoltozásához, hogy erdőik nagy részét kiirtották. A fát máshonnan vásárolni, messzebbről behozni viszont drága volt, ezért az építészetben a napenergia felhasználása is elkezzdett elterjedni. Ez tehát egy kényszermegoldás volt. A házakat déli tájolással úgy tervezték meg, hogy télen besüssön a nap, és ezzel melegítse az épületet. Télen - amikor alacsonyabban jár a Nap az égen - besütött a tető alá, míg nyáron - amikor magasabban jár a Nap - a tető árnyékot biztosított, és ezáltal megelőzte a túlzott felmelegedést.
Az ókori rómaiak később továbbfejlesztették ezt a fajta építészetet. A földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlattól függően tervezték meg a házakat. A rómaiak már ismerték az üveget, és használták is az építészetben, és az üvegházhatás segített bent tartani a hőt az épületekben. A fürdők nagy felületű üvegablakai is ezt segítették elő.
 |
| római kori fürdő |
Üvegházak
Gondoltad volna, hogy az üvegházak már a 16. században megjelentek Európában? A földrajzi felfedezések hatására ugyanis olyan déli növények érkeztek a kontinensre, amiket csak üvegházban, a külső klímától eltérő körülmények között tudtak termeszteni és szaporítani. Európában elsőként Hollandiában, Flandriában (a mai Belgium területén), Franciaországban és Angliában terjedtek el az üvegházak. Később, a viktoriánius Angliában a tehetősebbek körében büszkeségnek számított a lakóépülettel összekötött üvegház, ahova könnyen át lehetett sétálni a lakóházból. Az üvegházak ma is fontos szerepet játszanak egyes növények termesztésében.
 |
| Viktória-kori üvegház Angliában |
Ősi napkollektorok
A 19. században Európában és Amerikában (újból) megjelent a rendszeres fürdés igénye. A fürdéshez használt vizet eleinte kazánokban melegítették fel, de ez hosszadalmas volt. A napkolllektorok ősét először Amerikában használták vízmelegítésre. A házak tetején fekete színű tartályokban melegedett a víz, de mivel ezek nem voltak hőszigetelők, a víz gyorsan lehűlt. A víz melegen tartására különféle technikákat fejlesztettek ki és alkalmaztak. A bevált rendszereknek köszönhetően Amerikában megindult a napkollektor-gyártás, majd a világ más részein is elterjedt.
Napelemek
A napelemek lényege, hogy a Nap energiájából elektromos energiát állítanak elő. Kezdetben szelénnel, később pedig szilíciummal próbálkoztak - a szilícium jobbnak bizonyult. Manapság igen elterjedtek a napelemek: lakóházak, parkolók és egyéb épületek tetején gyakran láthatunk napelemeket. Városon kívül járva, például autópálya mellett vagy szántóföldek között napelemparkokkal is találkozhatunk.
 |
| a Föld egyik legnagyobb napelemparkja Kínában |
 |
| a napelemeknek az űrkutatásban is fontos szerepük van |
Forrás: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1302/1/91-112_Ujfaludi.pdf
Képek forrásai: romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_furdokultura; publikacio.uni-eszterhazy.hu; muszaki-magazin.hu/sivatagi-napelem-park; csillagaszat.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése