Családi méhészet

A méhecskék gondnoka

Madárcsicsergés, zümmögés, méhkaptárak és egy kedves méhész fogadott minket május 9-én, amikor egy kis autózás után megérkeztünk a Kiskunlacháza melletti erdőbe, azon belül pedig a családi méhészetbe.

Méhészet

A méhészetben méz és méhviasz termelésével foglalkoznak. A méhész mindenben segíti a méheket. Igyekszik biztosítani a dolgozó méhek, a herék és az anya igényeinek megfelelő körülményeket, hogy ezáltal minél több mézet és viaszt tudjanak termelni. A méhész egy iskolai gondnokéhoz hasonlította munkáját.

Méz a viaszsejtekben

Méhek

A házi méh a rovarok osztályába sorolt faj. A terepgyakorlaton feltűnt, hogy a méhész többször bogárnak nevezte a méheket – pedig a méhek a rovarokon belül nem is a bogarak, hanem a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Utánanéztem ennek, és azt találtam, hogy a méhészek között elterjedt ez a kifejezés – vagyis "méhésznyelven" a bogár méhet jelent.

Népes családok

A kiskunlacházi családi méhészetben jelenleg 20 kaptárban laknak méhcsaládok. (Az egy kaptárban élő méheket hívjuk méhcsaládnak.) Ez még nem hangzik olyan soknak, ám miután megtudtam, hogy egy kaptárban átlagosan 60-70 ezer méh él, és kiszámoltam, hogy ez összesen kb. 1,2-1,4 millió méhet jelent, igen meglepődtem. A méhek száma egyébként nem állandó, hiszen télen jóval kevesebb méh él egy kaptárban, mint nyáron.

A kaptárak bejárata mindig nyitva van,
ennek egyik célja a szellőztetés

Egy kaptár lakói - a méhcsalád tagjai

Egy méhcsaládot sok-sok dolgozó és here, valamint egy anya alkot.

Szorgos méhecskék: a dolgozók

A dolgozók mind nőneműek. Élettartamuk általában 6-8 hét, melynek nagyjából felét a kaptárban töltik. A dolgozók a legkisebb méretű méhek. Ők hordják a nektárt és a virágport, és ők végzik el a növények beporzását. Van fullánkjuk, de csak veszély esetén használják.

Dolgozók

Akik a jövő nemzedékéért felelnek: a herék

A herék testfelépítése különbözik a dolgozókétól, ők valamivel nagyobbak a nőivarú egyedeknél, és nincsen fullánkjuk. Az ő feladatuk az anya megtermékenyítése. Egy hímivarú méh csak egyszer képes megtermékenyíteni az anyát, utána elpusztul. Az úgynevezett hereűzésnek köszönhetően ősszel jelentősen lecsökken a herék száma, télre pedig teljesen eltűnnek a kaptárakból. Ezt a folyamatot a dolgozók is megtámogatják azzal, hogy a még életben maradt heréknek nem adnak ételt, és miután azok éhesen kirepültek, már nem engedik vissza őket a kaptárba.

A méhanya

Az anya a legnagyobb testméretű méh, potroha ugyanis jóval nagyobb, mint a dolgozóknak vagy a heréknek. Feladata a petézés. Egy méhanya egy nap alatt akár 1000-2000 petét is lerakhat a méhsejtekbe. Az anyák 4-5 évig is élhetnek, de a hatékonyság érdekében jellemző, hogy 2-3 évente cserélik őket.

Hogyan lesz új méhanya?

A dolgozók úgynevezett anyabölcsőt készítenek. Ez egy olyan méhsejt, melyet jóval nagyobbra építenek a többinél, emellett pedig elhelyezkedésében is különbözik a herék vagy a dolgozók sejtjeitől. A leendő anya ebben fejlődve nagyobbra tud nőni, mint a többi méh. Hogy ne legyen egy kaptárban két anya, a régi anyát a méhek sarokba szorítják, és elküldik, majd ez az anya fél kaptárnyi méh társaságában kirepül, és egy másik helyen új családot alapít.

Épülő anyabölcső

Kommunikáció

Az egy kaptárba tartozó méhek feromonok, vagyis illatanyagok segítségével ismerik fel egymást. Kommunikációjukban nagy szerepet játszik a mozgás is. A méhek táncukkal nagyon pontosan át tudják adni egymásnak az információkat például a táplálék helyéről.

Élet a kaptárban

A kaptárak tetején fedőkeret található, melynek célja,
hogy a kaptár felnyitásakor ne repüljenek ki a méhek.
A méhész füstöt fúj, hogy a méhek elmenjenek,
és így könnyebben hozzáférjen a keretekhez.

A kaptárakba a méhész kereteket helyez, ezeken építkezhetnek a méhek. A dolgozók viaszból méhsejteket készítenek, melyek nem teljesen vízszintesen, hanem egy kicsit ferdén helyezkednek el, így nem folyik ki belőlük a méz. A méhsejtek különböző funkciókat láthatnak el. Vannak olyanok, amikben lárvák találhatók, míg más sejteket virágpor vagy méz tárolására használnak. A sejteket a dolgozók viasszal fedik be – mind a fiasításhoz, mind a méz raktározásához használtakat.

Fiasításhoz készült viaszsejtek a lépben – a képen még be nem fedett,
éppen befedés alatt álló és teljesen befedett sejtek is
megfigyelhetők

Befedett mézes sejtek, fiasításhoz használt
és virágporos sejtek egy keretben

A méz

Egészséges édesség - Mi van a mézben?

A méz nagy részét cukrok teszik ki. Emellett kb. 20%-ban vizet is tartalmaz, továbbá vitaminokat – pl. C, B1, B2 és B6 vitamint –, valamint ásványi anyagokat, többek között kalciumot, magnéziumot, vasat és mangánt.

A méz sokféle virágból készülhet. Évszaktól, sőt, a hónaptól és az időjárástól is nagymértékben függ, hogy éppen milyen mézet tudnak termelni a méhek. Márciusban általában barack- és mandulafák virágporát és nektárját tudják gyűjteni a dolgozók, és ebből készítenek mézet. Az akác virágzása rendszerint májusban esedékes, ám az idei évben a melegebb tavaszi időjárás miatt már május közepe előtt véget ért az akácvirágzás. A méhek júniusban a selyemfű, júliusban pedig a napraforgó nektárját gyűjtik be. Az első tavaszi virágzásig, valamint az utolsó nyári virágok elnyílása után a méhészek cukros sziruppal etetik a méheket.

Az, hogy a méz milyen virágból készül, meghatározza többek között a színét, az állagát, és persze az ízét is.

Kristályosodás

A méz esetében természetes jelenség a kristályosodás. Az akácméz egyik különlegessége azonban éppen az, hogy nem kristályosodik, hanem hosszú ideig folyékony marad.

A terepgyakorlatot a rengeteg érdekes információ és a kedves fogadtatás mellett az tette igazán elmékezetessé, hogy a friss akácmézet mi magunk is megkóstolhattuk.

Mézkóstolás – egy keretben
akár 1,5-2 kg méz is lehet

Szaktársam, Bogi bejegyzése a terepgyakorlatról: bogizadventures.blogspot.com/zesek-zummogok-kozt

Felhasznált forrás: raketa.hu/minden-amit-a-mehekrol-tudni-akartunk, hu.wikipedia.org/Házi_méh, kovacsmez.wordpress.com/mez-es-meheszet

A fotókat Z-szakosok készítették.