Füvészkert

"Itt voltak a Pál utcai fiúk!"

...és itt voltak a Zé-szakosok!

Molnár Ferenc világhírű regényének fontos helyszínén jártunk április 25-én. Bár a Füvészkert sokat változott azóta, amikor az ottani sziget a történet szerint a vörösingesek törzshelye volt, a Viktória házban található Nemecsek-szobor emléket állít a híres jeleneteknek.

Mátyás király, Festetics gróf és a vörösingesek...

...avagy a hely története

A szigetet, amin Bokáék kitűzték az "ITT VOLTAK A PÁL UTCAI FIÚK!" feliratú cédulát és a tavat, amiben a vörösingesek megfürdették Nemecseket, ma már nem érdemes keresni. Helyükön napjainkban kórházépületek állnak. A Füvészkert 1889-ben – amikor a történet játszódik – még 10 hektár kiterjedésű volt, azonban a 19. és a 20. század fordulóján 3,1 hektárra csökkent a terület nagysága. Akkoriban ugyanis jelentősen megnőtt a városlakók száma, és a korábbi egészségügyi ellátórendszer nem volt alkalmas akkora tömegek ellátására, ezért új kórházakat építettek – arra a területre is, amely addig a Füvészkert része volt.

A Füvészkert területén nemcsak a vörösingesek és a Pál utcaiak fordultak meg. Egyes források szerint évszázadokkal korábban, amikor a terület királyi kézen volt, Mátyás király is járt ide vadászni. A birtok később a Festetics család tulajdonába került. E család nevét viseli a vadászkastély, amely napjainkban is ott áll a Füvészkertben.

A Festetics-vadászkastély bejárata

A Füvészkertet a háborúk sem kímélték. A műemlékvédelem alatt álló kastélyépület falán ma is láthatók a második világháborús lövésnyomok. A Festetics-vadászkastélyt belülről felújították, és jelenleg rendezvénytermek és a Füvészkert irodái mellett a könyvtárnak, a herbáriumnak és a maggyűjteménynek ad otthont.

Második világháborús lövésnyomok
a vadászkastély falán

A mindent túlélő fafaj

A kastély mellett három magas Ginkgo biloba áll, melyeket maga Festetics gróf ültetett mintegy 200 évvel ezelőtt. A 40 méteresre növő Ginkgo biloba – más néven páfrányfenyő – rendkívül ellenálló fafaj. Ezt a tulajdonságát már az is mutatja, hogy túlélte a jégkorszakot. A páfrányfenyőfélék családjának története 270 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, így nem csoda, hogy ennek egyedüli fennmaradt tagját, a Ginkgo bilobát az élő kövületek közé sorolják. A faj nagy ellenállóképességét bizonyítja az is, hogy Hirosimában néhány példánya túlélte az atomrobbanást. Bár súlyosan megsérültek, és kinézetük kicsit megváltozott, még ma is zöldellenek.

A 200 éves páfrányfenyők

A páfrányfenyő a nyitvatermők közé tartozik. Jellegzetessége a legyezőszerű levél. Kétlaki növény, vagyis a porzós és a termős virágok külön egyedeken találhatók. Mi is megtapasztalhattuk, hogy termős példányokon fejlődő magok éretten igen büdösek. A kellemetlen szag vonzotta a dögevő dinoszauruszokat, akik a magok elfogyasztásával és ürítésével elősegítették a Ginkgo biloba terjedését. A kihalt dinoszauruszok szerepét mára például a cibetmacska vette át.

A Ginkgo biloba magja

Ahol összeérnek a szálak...

A kastély bejáratánál található egy hárommillió éves megkövesedett fadarab, mely Ipolytarnócról került a Füvészkertbe. Nemrégiben Ipolytarnócon is jártunk. Itt találjátok szaktársaim blogját erről a kirándulásról: Ősvilági Pompeji, Terepgyakorlat - Ipolytarnóc, Ipolytarnóci kirándulás, megéri a hosszú utazás?

A bonsaikészítés mesterei

A Füvészkertben sok érdekességet tudtunk meg a bonsaiokról is. Nem is gondoltam volna, hogy a bonsaikészítés nem japán eredetű. Vezetőnk elmesélte, hogy a japánok a kínaiaktól vették át ezt a különleges szokást. De hogyan is készül egy bonsai? A facsemete lombját és gyökérzetét rendszeresen metszik, így nem engedik, hogy a növény normál méretűre nőjön. A bonsaioknak állandó nedvességre és sok fényre van szükségük, ezért szobanövénynek nem igazán alkalmasak.

Bonsai

A jövő invazív növénye?

A bambusz egyre népszerűbb növény a hazai kertekben is, azonban érdemes vigyázni vele. A bambusz ugyanis gyöktörzzsel szaporodik, és emiatt nagyon könnyen és gyorsan tud terjeszkedni. Ennek megakadályozása érdekében telepítéskor általában elhatárolják a kiszemelt földterületet – például föld alatti betonfallal. Európában a bambusz nem őshonos, így természetes ellenség híján még könnyebben kialakulhat egy-egy nem feltétlen kívánt bambuszerdő.

A bambusz rendkívül gyorsan nő,
van olyan faj, amely egy nap alatt
akár 120 cm-t is képes növekedni

Gyógynövényes kert

A gyógynövényes kertben nagyon érdekes fajokkal találkoztunk. Ilyenek például a festőnövények, mint az indigófa, a báránypirosító vagy a szurokfű, más néven oregánó, melyet régen nemcsak vörösesbarna festékanyagként, hanem boszorkányűzőként is használtak.

Kapor, ánizs vagy kömény?

Az édeskömény kinézete a kaporra hasonlít, azonban míg a kaprot szívesen fogyasztják a csigák, az édesköményt általában nem eszik meg. Az ánizsos illatú növény minden része ehető, és mind gyógynövényként, mind fűszernövényként használják.

Édeskömény

Mérgező gyógynövény

A puszpángot mozgásszervi betegségek esetén gyógynövényként használták. A teakeverékbe csak egy kis mennyiség került ebből a növényből, hiszen nagyobb mennyiségben mérgező.

A trópusok Pesten

A gyógynövényes kert után betértünk az üvegfalas, üvegtetős pálmaházba. Üveges tető csak a második világháború után került az épületre, amikor károsodás miatt újjá kellett építeni a pálmaházat. Bent a meleg, párás levegő és a rengeteg hatalmas pálma, banán és páfrány valóban a trópusok hangulatát idézi elő.

Megtudtam azt is, hogy a banán valójában nem is fa, hanem a legmagasabbra növő lágyszárú növény – akár 20-30 méterre is megnőhet. A banán Ázsiából, Indiából származik. Érdekessége, hogy egy hajtás csak egyszer virágzik, azután elpusztul.

Banán"fa"

Viktória ház

Miután megcsodáltuk a pálmaház növényeit, a Viktória ház felé vettük az irányt. A Viktória ház névadó növénye a Victoria amazonica, mely hatalmas, erős leveleiről híres – egy levél akár egy felnőtt embert is elbír. Erről a növényről sajnos nem készülhetett fotó, hiszen még nem keltek ki az új egyedek. A tavat most más vízinövények, mint például a vízijácint és a kagylótutaj uralták, de pár hónap múlva bizonyára ismét a Victoria fogja elfoglalni a vízfelszín legnagyobb részét.

Nemecsek szobra
a Viktória ház tavában,
körülötte pedig a kagylótutaj

A Viktória házban található Magyarország legnagyobb rovarfogó növény gyűjteménye. Ezek a növények – többek között a kancsókák – a rovarok megemésztésével jutnak elegendő mennyiségű nitrogénhez.

Kancsóka

Páfrány, kaktusz, orchidea

...és még sok más

Többek között kaktuszoknak és orchideáknak ad otthont a gyűjteményes ház, mely füvészkerti sétánk utolsó állomását jelentette. Láttunk flamingóvirágot, rengetegféle kaktuszt, orchideákat, begóniát, medvetalp páfrányt – amely nemcsak spórával, hanem sarjrügyekkel is képes szaporodni – és agávét, amit meglepő módon varráshoz is használtak. Ha húsos leveleik végéről letörték a tüskét, a levélből lejött egy szál, így a tű és a fonál is rendelkezésre állt a varráshoz. Talán egyszer én is kipróbálom...

50 éves sünkaktusz

Felhasznált forrás: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A fotókat szaktársaim készítették.