Állatkert

Budapest pingvinjei

Egy márciusi éjjel Sanyi, a pingvin felfedezőútra indult. Kimászott ketrecéből, eltotyogott az állatkert főbejáratáig, majd a Dózsa György út felé vette az irányt. Épphogy áthaladt a vonatsínek alatt, amikor a rendőrök észrevették, és visszavitték az állatkertbe. Sanyinak szerencsére nem esett baja, sőt, másnap már sajtótájékoztatót is tartott, híre pedig hamar bejárta az internetet.

Ez akár egy kalandos mesefilm kezdete is lehetne... Az eset azonban valóban megtörtént. 2022. március 9-én egy néhány hónapos, kíváncsi pápaszemes pingvin, Sanyi tényleg kiszökött a budapesti állatkertből. Ezt a történetet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője mesélte el nekünk 2024. március 14-én, az állatkertek természetvédelmi szerepéről szóló terepgyakorlatunkon.

A pápaszemes pingvin

A köztudattal ellentétben pingvinek nem csak sarkvidéken élnek. Ezek a madarak a Déli-Sarktól egészen az Egyenlítőig elterjedtek, az északi féltekén azonban nem találkozhatunk velük a természetben. Az Antarktiszon nagyobb testű, míg az Egyenlítő felé haladva egyre kisebb termetű pingvinfajok jellemzők. A Fővárosi Állat- és Növénykertben nem sarkvidéki, hanem afrikai pápaszemes pingvineket tartanak.

A pápaszemes pingvin egy dél-afrikai, veszélyeztetett faj. Főleg a partvidékeken és a környező szigetvilágban él. Veszélyeztetettségének elsődleges oka a víz szennyezettsége. Az 1956-os szuezi válság és a csatorna lezárása miatt jelentősen megnövekedett az Afrikát megkerülő hajók száma, ami nagymértékben hozzájárult a víz szennyezéséhez. Az olajszennyezés azóta is óriási károkat okoz, ami a vízimadarakra különösen veszélyes. Tollaik ugyanis összeragadnak az olajtól, és veszítenek vízhatlanságukból.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a pápaszemes pingvinek tartásával és szaporításával is foglalkoznak. A pingvinek gondozója pedig szakemberként részt vett egy dél-afrikai pingvinmentési akcióban.

Az állatkertek természetvédelmi szerepe

Az állatkerteknek az ismeretterjesztésen kívül – ahogy a pápaszemes pingvin példáján keresztül láthattuk – a természetvédelemben is fontos szerepük van. A Fővárosi Állat- és Növénykert több veszélyeztetett faj szaporításával és természetes élőhelyére történő visszatelepítésével foglalkozik.

Kihalt, vadonban kihalt vagy veszélyeztetett? – Az IUCN vörös listája

A fajok veszélyeztetettségének mértékétől függően különböző fokozatokat különböztetünk meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a következő kategóriákra osztotta a kihalással fenyegetett fajokat:

• kihalt – ha az adott faj esetében 50 éve nem volt észlelés
• vadonban kihalt – ha a faj a természetben már nem fordul elő, de állatkertben még igen
• kritikusan veszélyeztetett
• veszélyeztetett – ebbe a kategóriába tartozik pl. a pápaszemes pingvin is
• sebezhető

Visszatelepítési programok az állatkertben

Fakó keselyű

A Fővárosi Állat- és Növénykert egy horvátországi keselyűvédelmi programban is részt vesz.

A fakó keselyű korábban hazánkban is előforduló faj volt, ma azonban igen ritka. A szomszédos Horvátországban ugyan még fészkelnek egyedek, de már közel sem annyi, mint régebben. A fakó keselyűk számának nagymértékű csökkenését a táplálékmennyiség csökkenése okozta. A háziasítás miatt ugyanis egyre kevesebb a vadonban elhullott állat, ami a dögevő keselyűk táplálékának fontos részét képezi.

Tarvarjú

A tarvarjú nevével ellentétben nem a varjúfélék közé, hanem az ibiszfélék családjába tartozik. Jellegzetességei a hosszú csőr és a fénylő tollazat. Európában eredeti élőhelyéről emberi tevékenység miatt szorult ki. A faj visszatelepítésében a budapesti állatkert is részt vállal. Korábban az Alpokban, ma pedig Andalúziában folyik olyan visszatelepítési program, amelybe a Fővárosi Állat- és Növénykert is becsatlakozott.

Mhorr gazella

Az Afrika északnyugati részén honos mhorr gazella a vadonban kihalt fajok közé tartozik. Habár a Fővárosi Állat- és Növénykert közvetlenül nem csatlakozott a faj visszatelepítési programjához, közvetetten mégis hozzájárul a mhorr gazellák megmentéséhez. A szaporításnak köszönhetően már előfordult, hogy itteni gazellák leszármazottai kerültek visszatelepítésre.

Érdekességek...

... a mhorr gazelláról

Gondoltad volna, hogy a világ legidősebb mhorr gazellája Budapesten élt? A mhorr gazellák a vadonban általában 12 évig, állatkertben pedig 14-15 évig élnek, de a Fővárosi Állat- és Növénykertben volt egy gazella, aki 18 és fél évet élt.

... a tarajos sülről

A tarajos sül Afrika északi részén és Itáliában is elterjedt. Valószínűsíthető, hogy a sülök eredeti élőhelye Észak-Afrika volt, és csak az ókori rómaiak által jutottak át Európába. A rómaiak feltételezhetően fogyasztották is a tarajos sül húsát.

Felhasznált források: ng.24.hu, hu.wikipedia.org/voros_lista
A fotókat szaktársaim készítették.