2026. április 19., vasárnap

Városok környezetmódosító hatásai

Mai útiticél: Városi Hő-szigetek

Nyáron - főleg este - egy nagyvárosban sokszor sokkal melegebb van, mint vidéken. Télen pedig, ha havazik, Budapest belvárosában hamar elolvad a hó, de a külsőbb kerületekben és vidéken tovább megmarad.

Te is tapasztaltál már hasonlót?

A városokban bizony melegebb tud lenni az idő, mint a kevésbé beépített területeken. Ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezzük. Hogy miért és hogyan alakul ki ez a jelenség, arra máris választ kaphatsz!


A városi hősziget jelenség

Ha beépítünk egy területet, az hatással lesz a környezetre. Nemcsak a táj kinézetének megváltozására vagy a fák kivágására kell gondolnunk: a beépítettség befolyásolhatja például a hőmérsékletet is.

Nézzünk egy kézenfekvő példát! Egy városban télen, fűtési időszakban a lakások fűtése, nyáron pedig a légkondicionáló berendezések járulnak hozzá ahhoz, hogy melegedjen a kinti környezet.

A hőmérsékletet a sugárzáselnyelés- és visszaverés megváltozása is befolyásolja. A beépített területek, a beton- és aszfaltfelszínek és épületek sötét színük miatt ugyanis jobban elnyelik a sugárzást, és kisebb mértékben verik vissza, megtartják a hőt, ennek hatására pedig melegedik a városi környezet.

A beépítettség és a magas épületek miatt a földfelszínről visszavert (és kibocsátott) hősugarak nehezebben jutnak vissza a légkör magasabb részeibe és a világűrbe, mert a sugarak a magas épületeken könnyen visszaverődhetnek, szétszóródhatnak és elnyelődhetnek. Így összességében kevesebb sugárzás távozik a felszínről, mint a kevésbé beépített területeken. Ez a hatás szintén hozzájárul a városi hőmérséklet emelkedéséhez.


Éjjel-nappal

A hősziget hatás leginkább az éjszakai hőmérsékleteknél figyelhető meg. A nappal elnyelt hőt az épületek, utak, beépített területek éjjel bocsátják ki, ezáltal melegítve a környezetet. Ennek köszönhetően a városi és vidéki éjjeli hőmérséklet közzött akár 8-10 °C különbség is lehet.


Az alábbi képen szépen látszik, ahogy a napsugarak szétszóródnak az épületek között, de egy másik érdekes jelenség is megfigyelhető: hogy hogyan viselkedik a szél magas épületek között (világoskék nyilak).

A magas épületek a szelet is gátolják. A megváltozott szélmozgások pedig hatással vannak a hőmérsékletre, és így a hősziget kialakulására. A beépített területek korlátozzák a szeleket, és így gátolják, hogy egyenletes legyen a hőmérséklet.


Hogyan csökkenthetők a városi hősziget hatásai?

Ha eleged van a nagy melegből, ültess fákat!🌳 Minél több zöldterület van a városban, annál kevésbé fogunk megsülni nyáron. Miért is? Mert a városi zöldterületek a növények párologtatása által segítenek alacsonyabban tartani a hőmérsékletet.

Az is segíti a hősziget hatásainak mérséklését, ha olyan felületeket alkalmazunk, amelyek visszaverik a sugárzást. Ilyenek például a hidegtetők. Ezek olyan háztetők, amik a napsugarak jelentős részét visszaverik, és különleges szerkezetük miatt csökkentik az elnyelt hő mennyiségét.


Fordított hősziget 

Hideg hősziget is létezik! Ez azt jelenti, hogy a városban a környező területeknél alacsonyabb a hőmérséklet. Ez például sivatagban, száraz területeken fordulhat elő, ahol a városi környezet alacsonyabb hőmérsékletet eredményez.


Felhasznált forrás: greendex.hu/varosi-hosziget

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése