A méhecskék gondnoka
Madárcsicsergés, zümmögés, méhkaptárak és egy kedves méhész fogadott minket május 9-én, amikor egy kis autózás után megérkeztünk a Kiskunlacháza melletti erdőbe, azon belül pedig a családi méhészetbe.
Méhészet
A méhészetben méz és méhviasz termelésével foglalkoznak. A méhész mindenben segíti a méheket. Igyekszik biztosítani a dolgozó méhek, a herék és az anya igényeinek megfelelő körülményeket, hogy ezáltal minél több mézet és viaszt tudjanak termelni. A méhész egy iskolai gondnokéhoz hasonlította munkáját.
 |
| Méz a viaszsejtekben |
Méhek
A házi méh a rovarok osztályába sorolt faj. A terepgyakorlaton feltűnt, hogy a méhész többször bogárnak nevezte a méheket – pedig a méhek a rovarokon belül nem is a bogarak, hanem a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Utánanéztem ennek, és azt találtam, hogy a méhészek között elterjedt ez a kifejezés – vagyis "méhésznyelven" a bogár méhet jelent.
Népes családok
A kiskunlacházi családi méhészetben jelenleg 20 kaptárban laknak méhcsaládok. (Az egy kaptárban élő méheket hívjuk méhcsaládnak.) Ez még nem hangzik olyan soknak, ám miután megtudtam, hogy egy kaptárban átlagosan 60-70 ezer méh él, és kiszámoltam, hogy ez összesen kb. 1,2-1,4 millió méhet jelent, igen meglepődtem. A méhek száma egyébként nem állandó, hiszen télen jóval kevesebb méh él egy kaptárban, mint nyáron.
 |
A kaptárak bejárata mindig nyitva van,
ennek egyik célja a szellőztetés |
Egy kaptár lakói - a méhcsalád tagjai
Egy méhcsaládot sok-sok dolgozó és here, valamint egy anya alkot.
Szorgos méhecskék: a dolgozók
A dolgozók mind nőneműek. Élettartamuk általában 6-8 hét, melynek nagyjából felét a kaptárban töltik. A dolgozók a legkisebb méretű méhek. Ők hordják a nektárt és a virágport, és ők végzik el a növények beporzását. Van fullánkjuk, de csak veszély esetén használják.
 |
| Dolgozók |
Akik a jövő nemzedékéért felelnek: a herék
A herék testfelépítése különbözik a dolgozókétól, ők valamivel nagyobbak a nőivarú egyedeknél, és nincsen fullánkjuk. Az ő feladatuk az anya megtermékenyítése. Egy hímivarú méh csak egyszer képes megtermékenyíteni az anyát, utána elpusztul. Az úgynevezett hereűzésnek köszönhetően ősszel jelentősen lecsökken a herék száma, télre pedig teljesen eltűnnek a kaptárakból. Ezt a folyamatot a dolgozók is megtámogatják azzal, hogy a még életben maradt heréknek nem adnak ételt, és miután azok éhesen kirepültek, már nem engedik vissza őket a kaptárba.
A méhanya
Az anya a legnagyobb testméretű méh, potroha ugyanis jóval nagyobb, mint a dolgozóknak vagy a heréknek. Feladata a petézés. Egy méhanya egy nap alatt akár 1000-2000 petét is lerakhat a méhsejtekbe. Az anyák 4-5 évig is élhetnek, de a hatékonyság érdekében jellemző, hogy 2-3 évente cserélik őket.
Hogyan lesz új méhanya?
A dolgozók úgynevezett anyabölcsőt készítenek. Ez egy olyan méhsejt, melyet jóval nagyobbra építenek a többinél, emellett pedig elhelyezkedésében is különbözik a herék vagy a dolgozók sejtjeitől. A leendő anya ebben fejlődve nagyobbra tud nőni, mint a többi méh. Hogy ne legyen egy kaptárban két anya, a régi anyát a méhek sarokba szorítják, és elküldik, majd ez az anya fél kaptárnyi méh társaságában kirepül, és egy másik helyen új családot alapít.
 |
| Épülő anyabölcső |
Kommunikáció
Az egy kaptárba tartozó méhek feromonok, vagyis illatanyagok segítségével ismerik fel egymást. Kommunikációjukban nagy szerepet játszik a mozgás is. A méhek táncukkal nagyon pontosan át tudják adni egymásnak az információkat például a táplálék helyéről.
Élet a kaptárban
 |
A kaptárak tetején fedőkeret található, melynek célja,
hogy a kaptár felnyitásakor ne repüljenek ki a méhek.
A méhész füstöt fúj, hogy a méhek elmenjenek,
és így könnyebben hozzáférjen a keretekhez. |
A kaptárakba a méhész kereteket helyez, ezeken építkezhetnek a méhek. A dolgozók viaszból méhsejteket készítenek, melyek nem teljesen vízszintesen, hanem egy kicsit ferdén helyezkednek el, így nem folyik ki belőlük a méz. A méhsejtek különböző funkciókat láthatnak el. Vannak olyanok, amikben lárvák találhatók, míg más sejteket virágpor vagy méz tárolására használnak. A sejteket a dolgozók viasszal fedik be – mind a fiasításhoz, mind a méz raktározásához használtakat.
 |
Fiasításhoz készült viaszsejtek a lépben – a képen még be nem fedett,
éppen befedés alatt álló és teljesen befedett sejtek is
megfigyelhetők
|
 |
Befedett mézes sejtek, fiasításhoz használt
és virágporos sejtek egy keretben |
A méz
Egészséges édesség - Mi van a mézben?
A méz nagy részét cukrok teszik ki. Emellett kb. 20%-ban vizet is tartalmaz, továbbá vitaminokat – pl. C, B1, B2 és B6 vitamint –, valamint ásványi anyagokat, többek között kalciumot, magnéziumot, vasat és mangánt.
A méz sokféle virágból készülhet. Évszaktól, sőt, a hónaptól és az időjárástól is nagymértékben függ, hogy éppen milyen mézet tudnak termelni a méhek. Márciusban általában barack- és mandulafák virágporát és nektárját tudják gyűjteni a dolgozók, és ebből készítenek mézet. Az akác virágzása rendszerint májusban esedékes, ám az idei évben a melegebb tavaszi időjárás miatt már május közepe előtt véget ért az akácvirágzás. A méhek júniusban a selyemfű, júliusban pedig a napraforgó nektárját gyűjtik be. Az első tavaszi virágzásig, valamint az utolsó nyári virágok elnyílása után a méhészek cukros sziruppal etetik a méheket.
Az, hogy a méz milyen virágból készül, meghatározza többek között a színét, az állagát, és persze az ízét is.
Kristályosodás
A méz esetében természetes jelenség a kristályosodás. Az akácméz egyik különlegessége azonban éppen az, hogy nem kristályosodik, hanem hosszú ideig folyékony marad.
A terepgyakorlatot a rengeteg érdekes információ és a kedves fogadtatás mellett az tette igazán elmékezetessé, hogy a friss akácmézet mi magunk is megkóstolhattuk.
 |
Mézkóstolás – egy keretben
akár 1,5-2 kg méz is lehet
|
