2024. május 13., hétfő

Családi méhészet

A méhecskék gondnoka

Madárcsicsergés, zümmögés, méhkaptárak és egy kedves méhész fogadott minket május 9-én, amikor egy kis autózás után megérkeztünk a Kiskunlacháza melletti erdőbe, azon belül pedig a családi méhészetbe.

Méhészet

A méhészetben méz és méhviasz termelésével foglalkoznak. A méhész mindenben segíti a méheket. Igyekszik biztosítani a dolgozó méhek, a herék és az anya igényeinek megfelelő körülményeket, hogy ezáltal minél több mézet és viaszt tudjanak termelni. A méhész egy iskolai gondnokéhoz hasonlította munkáját.

Méz a viaszsejtekben

Méhek

A házi méh a rovarok osztályába sorolt faj. A terepgyakorlaton feltűnt, hogy a méhész többször bogárnak nevezte a méheket  pedig a méhek a rovarokon belül nem is a bogarak, hanem a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Utánanéztem ennek, és azt találtam, hogy a méhészek között elterjedt ez a kifejezés  vagyis "méhésznyelven" a bogár méhet jelent.


Népes családok

A kiskunlacházi családi méhészetben jelenleg 20 kaptárban laknak méhcsaládok. (Az egy kaptárban élő méheket hívjuk méhcsaládnak.) Ez még nem hangzik olyan soknak, ám miután megtudtam, hogy egy kaptárban átlagosan 60-70 ezer méh él, és kiszámoltam, hogy ez összesen kb. 1,2-1,4 millió méhet jelent, igen meglepődtem. A méhek száma egyébként nem állandó, hiszen télen jóval kevesebb méh él egy kaptárban, mint nyáron.

A kaptárak bejárata mindig nyitva van,
ennek egyik célja a szellőztetés

Egy kaptár lakói - a méhcsalád tagjai

Egy méhcsaládot sok-sok dolgozó és here, valamint egy anya alkot.

Szorgos méhecskék: a dolgozók

A dolgozók mind nőneműek. Élettartamuk általában 6-8 hét, melynek nagyjából felét a kaptárban töltik. A dolgozók a legkisebb méretű méhek. Ők hordják a nektárt és a virágport, és ők végzik el a növények beporzását. Van fullánkjuk, de csak veszély esetén használják.

Dolgozók


Akik a jövő nemzedékéért felelnek: a herék

A herék testfelépítése különbözik a dolgozókétól, ők valamivel nagyobbak a nőivarú egyedeknél, és nincsen fullánkjuk. Az ő feladatuk az anya megtermékenyítése. Egy hímivarú méh csak egyszer képes megtermékenyíteni az anyát, utána elpusztul. Az úgynevezett hereűzésnek köszönhetően ősszel jelentősen lecsökken a herék száma, télre pedig teljesen eltűnnek a kaptárakból. Ezt a folyamatot a dolgozók is megtámogatják azzal, hogy a még életben maradt heréknek nem adnak ételt, és miután azok éhesen kirepültek, már nem engedik vissza őket a kaptárba.


A méhanya

Az anya a legnagyobb testméretű méh, potroha ugyanis jóval nagyobb, mint a dolgozóknak vagy a heréknek. Feladata a petézés. Egy méhanya egy nap alatt akár 1000-2000 petét is lerakhat a méhsejtekbe. Az anyák 4-5 évig is élhetnek, de a hatékonyság érdekében jellemző, hogy 2-3 évente cserélik őket.

Hogyan lesz új méhanya?

A dolgozók úgynevezett anyabölcsőt készítenek. Ez egy olyan méhsejt, melyet jóval nagyobbra építenek a többinél, emellett pedig elhelyezkedésében is különbözik a herék vagy a dolgozók sejtjeitől. A leendő anya ebben fejlődve nagyobbra tud nőni, mint a többi méh. Hogy ne legyen egy kaptárban két anya, a régi anyát a méhek sarokba szorítják, és elküldik, majd ez az anya fél kaptárnyi méh társaságában kirepül, és egy másik helyen új családot alapít.

Épülő anyabölcső


Kommunikáció

Az egy kaptárba tartozó méhek feromonok, vagyis illatanyagok segítségével ismerik fel egymást. Kommunikációjukban nagy szerepet játszik a mozgás is. A méhek táncukkal nagyon pontosan át tudják adni egymásnak az információkat például a táplálék helyéről.

Élet a kaptárban

A kaptárak tetején fedőkeret található, melynek célja,
hogy a kaptár felnyitásakor ne repüljenek ki a méhek.
A méhész füstöt fúj, hogy a méhek elmenjenek,
és így könnyebben hozzáférjen a keretekhez.

A kaptárakba a méhész kereteket helyez, ezeken építkezhetnek a méhek. A dolgozók viaszból méhsejteket készítenek, melyek nem teljesen vízszintesen, hanem egy kicsit ferdén helyezkednek el, így nem folyik ki belőlük a méz. A méhsejtek különböző funkciókat láthatnak el. Vannak olyanok, amikben lárvák találhatók, míg más sejteket virágpor vagy méz tárolására használnak. A sejteket a dolgozók viasszal fedik be  mind a fiasításhoz, mind a méz raktározásához használtakat.

Fiasításhoz készült viaszsejtek a lépben  a képen még be nem fedett,
éppen befedés alatt álló és teljesen befedett sejtek is
megfigyelhetők

Befedett mézes sejtek, fiasításhoz használt
és virágporos sejtek egy keretben


A méz


Egészséges édesség - Mi van a mézben?

A méz nagy részét cukrok teszik ki. Emellett kb. 20%-ban vizet is tartalmaz, továbbá vitaminokat  pl. C, B1, B2 és B6 vitamint , valamint ásványi anyagokat, többek között kalciumot, magnéziumot, vasat és mangánt.

A méz sokféle virágból készülhet. Évszaktól, sőt, a hónaptól és az időjárástól is nagymértékben függ, hogy éppen milyen mézet tudnak termelni a méhek. Márciusban általában barack- és mandulafák virágporát és nektárját tudják gyűjteni a dolgozók, és ebből készítenek mézet. Az akác virágzása rendszerint májusban esedékes, ám az idei évben a melegebb tavaszi időjárás miatt már május közepe előtt véget ért az akácvirágzás. A méhek júniusban a selyemfű, júliusban pedig a napraforgó nektárját gyűjtik be. Az első tavaszi virágzásig, valamint az utolsó nyári virágok elnyílása után a méhészek cukros sziruppal etetik a méheket.

Az, hogy a méz milyen virágból készül, meghatározza többek között a színét, az állagát, és persze az ízét is.

Kristályosodás

A méz esetében természetes jelenség a kristályosodás. Az akácméz egyik különlegessége azonban éppen az, hogy nem kristályosodik, hanem hosszú ideig folyékony marad.

A terepgyakorlatot a rengeteg érdekes információ és a kedves fogadtatás mellett az tette igazán elmékezetessé, hogy a friss akácmézet mi magunk is megkóstolhattuk.

Mézkóstolás  egy keretben
akár 1,5-2 kg méz is lehet

Szaktársam, Bogi bejegyzése a terepgyakorlatról: bogizadventures.blogspot.com/zesek-zummogok-kozt

Felhasznált forrás: raketa.hu/minden-amit-a-mehekrol-tudni-akartunk, hu.wikipedia.org/Házi_méhkovacsmez.wordpress.com/mez-es-meheszet

A fotókat Z-szakosok készítették.

2024. április 29., hétfő

Füvészkert

"Itt voltak a Pál utcai fiúk!"

...és itt voltak a Zé-szakosok!


Molnár Ferenc világhírű regényének fontos helyszínén jártunk április 25-én. 
Bár a Füvészkert sokat változott azóta, amikor az ottani sziget a történet szerint a vörösingesek törzshelye volt, a Viktória házban található Nemecsek-szobor emléket állít a híres jeleneteknek.

Mátyás király, Festetics gróf és a vörösingesek...

...avagy a hely története

A szigetet, amin Bokáék kitűzték az "ITT VOLTAK A PÁL UTCAI FIÚK!" feliratú cédulát és a tavat, amiben a vörösingesek megfürdették Nemecseket, ma már nem érdemes keresni. Helyükön napjainkban kórházépületek állnak. A Füvészkert 1889-ben  amikor a történet játszódik  még 10 hektár kiterjedésű volt, azonban a 19. és a 20. század fordulóján 3,1 hektárra csökkent a terület nagysága. Akkoriban ugyanis jelentősen megnőtt a városlakók száma, és a korábbi egészségügyi ellátórendszer nem volt alkalmas akkora tömegek ellátására, ezért új kórházakat építettek  arra a területre is, amely addig a Füvészkert része volt.

A Füvészkert területén nemcsak a vörösingesek és a Pál utcaiak fordultak meg. Egyes források szerint évszázadokkal korábban, amikor a terület királyi kézen volt, Mátyás király is járt ide vadászni. A birtok később a Festetics család tulajdonába került. E család nevét viseli a vadászkastély, amely napjainkban is ott áll a Füvészkertben.

A Festetics-vadászkastély bejárata

A Füvészkertet a háborúk sem kímélték. A műemlékvédelem alatt álló kastélyépület falán ma is láthatók a második világháborús lövésnyomok. A Festetics-vadászkastélyt belülről felújították, és jelenleg rendezvénytermek és a Füvészkert irodái mellett a könyvtárnak, a herbáriumnak és a maggyűjteménynek ad otthont.

Második világháborús lövésnyomok
a vadászkastély falán


A mindent túlélő fafaj

A kastély mellett három magas Ginkgo biloba áll, melyeket maga Festetics gróf ültetett mintegy 200 évvel ezelőtt. A 40 méteresre növő Ginkgo biloba  más néven páfrányfenyő  rendkívül ellenálló fafaj. Ezt a tulajdonságát már az is mutatja, hogy túlélte a jégkorszakot. A páfrányfenyőfélék családjának története 270 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, így nem csoda, hogy ennek egyedüli fennmaradt tagját, a Ginkgo bilobát az élő kövületek közé sorolják. A faj nagy ellenállóképességét bizonyítja az is, hogy Hirosimában néhány példánya túlélte az atomrobbanást. Bár súlyosan megsérültek, és kinézetük kicsit megváltozott, még ma is zöldellenek.

A 200 éves páfrányfenyők

A páfrányfenyő a nyitvatermők közé tartozik. Jellegzetessége a legyezőszerű levél. Kétlaki növény, vagyis a porzós és a termős virágok külön egyedeken találhatók. Mi is megtapasztalhattuk, hogy termős példányokon fejlődő magok éretten igen büdösek. A kellemetlen szag vonzotta a dögevő dinoszauruszokat, akik a magok elfogyasztásával és ürítésével elősegítették a Ginkgo biloba terjedését. A kihalt dinoszauruszok szerepét mára például a cibetmacska vette át.

A Ginkgo biloba magja



Ahol összeérnek a szálak...

A kastély bejáratánál található egy hárommillió éves megkövesedett fadarab, mely Ipolytarnócról került a Füvészkertbe. Nemrégiben Ipolytarnócon is jártunk. Itt találjátok szaktársaim blogját erről a kirándulásról: Ősvilági PompejiTerepgyakorlat - IpolytarnócIpolytarnóci kirándulás, megéri a hosszú utazás?


A bonsaikészítés mesterei

A Füvészkertben sok érdekességet tudtunk meg a bonsaiokról isNem is gondoltam volna, hogy a bonsaikészítés nem japán eredetű. Vezetőnk elmesélte, hogy a japánok a kínaiaktól vették át ezt a különleges szokást. De hogyan is készül egy bonsai? A facsemete lombját és gyökérzetét rendszeresen metszik, így nem engedik, hogy a növény normál méretűre nőjön. A bonsaioknak állandó nedvességre és sok fényre van szükségük, ezért szobanövénynek nem igazán alkalmasak.

Bonsai


A jövő invazív növénye?

A bambusz egyre népszerűbb növény a hazai kertekben is, azonban érdemes vigyázni vele. A bambusz ugyanis gyöktörzzsel szaporodik, és emiatt nagyon könnyen és gyorsan tud terjeszkedni. Ennek megakadályozása érdekében telepítéskor általában elhatárolják a kiszemelt földterületet  például föld alatti betonfallal. Európában a bambusz nem őshonos, így természetes ellenség híján még könnyebben kialakulhat egy-egy nem feltétlen kívánt bambuszerdő.

A bambusz rendkívül gyorsan nő,
van olyan faj, amely egy nap alatt
akár 120 cm-t is képes növekedni

Gyógynövényes kert

A gyógynövényes kertben nagyon érdekes fajokkal találkoztunk. Ilyenek például a festőnövények, mint az indigófa, a báránypirosító vagy a szurokfű, más néven oregánó, melyet régen nemcsak vörösesbarna festékanyagként, hanem boszorkányűzőként is használtak.

Kapor, ánizs vagy kömény?

Az édeskömény kinézete a kaporra hasonlít, azonban míg a kaprot szívesen fogyasztják a csigák, az édesköményt általában nem eszik meg. Az ánizsos illatú növény minden része ehető, és mind gyógynövényként, mind fűszernövényként használják.

Édeskömény


Mérgező gyógynövény

A puszpángot mozgásszervi betegségek esetén gyógynövényként használták. A teakeverékbe csak egy kis mennyiség került ebből a növényből, hiszen nagyobb mennyiségben mérgező.


A trópusok Pesten

A gyógynövényes kert után betértünk az üvegfalas, üvegtetős pálmaházba. Üveges tető csak a második világháború után került az épületre, amikor károsodás miatt újjá kellett építeni a pálmaházat. Bent a meleg, párás levegő és a rengeteg hatalmas pálma, banán és páfrány valóban a trópusok hangulatát idézi elő.

Megtudtam azt is, hogy a banán valójában nem is fa, hanem a legmagasabbra növő lágyszárú növény – akár 20-30 méterre is megnőhet. A banán Ázsiából, Indiából származik. Érdekessége, hogy egy hajtás csak egyszer virágzik, azután elpusztul.

Banán"fa"


Viktória ház

Miután megcsodáltuk a pálmaház növényeit, a Viktória ház felé vettük az irányt. A Viktória ház névadó növénye a Victoria amazonicamely hatalmas, erős leveleiről híres  egy levél akár egy felnőtt embert is elbír. Erről a növényről sajnos nem készülhetett fotó, hiszen még nem keltek ki az új egyedek. A tavat most más vízinövények, mint például a vízijácint és a kagylótutaj uralták, de pár hónap múlva bizonyára ismét a Victoria fogja elfoglalni a vízfelszín legnagyobb részét.

Nemecsek szobra
a Viktória ház tavában,
körülötte pedig a kagylótutaj

A Viktória házban található Magyarország legnagyobb rovarfogó növény gyűjteménye. Ezek a növények  többek között a kancsókák – a rovarok megemésztésével jutnak elegendő mennyiségű nitrogénhez.

Kancsóka


Páfrány, kaktusz, orchidea

...és még sok más

Többek között kaktuszoknak és orchideáknak ad otthont a gyűjteményes ház, mely füvészkerti sétánk utolsó állomását jelentette. Láttunk flamingóvirágot, rengetegféle kaktuszt, orchideákat, begóniát, medvetalp páfrányt – amely nemcsak spórával, hanem sarjrügyekkel is képes szaporodni  és agávét, amit meglepő módon varráshoz is használtakHa húsos leveleik végéről letörték a tüskét, a levélből lejött egy szál, így a tű és a fonál is rendelkezésre állt a varráshoz. Talán egyszer én is kipróbálom...

50 éves sünkaktusz


Felhasznált forrás: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A fotókat szaktársaim készítették.

2024. március 17., vasárnap

Állatkert

Budapest pingvinjei

Egy márciusi éjjel Sanyi, a pingvin felfedezőútra indult. Kimászott ketrecéből, eltotyogott az állatkert főbejáratáig, majd a Dózsa György út felé vette az irányt. Épphogy áthaladt a vonatsínek alatt, amikor a rendőrök észrevették, és visszavitték az állatkertbe. Sanyinak szerencsére nem esett baja, sőt, másnap már sajtótájékoztatót is tartott, híre pedig hamar bejárta az internetet.

Ez akár egy kalandos mesefilm kezdete is lehetne... Az eset azonban valóban megtörtént. 2022. március 9-én egy néhány hónapos, kíváncsi pápaszemes pingvin, Sanyi tényleg kiszökött a budapesti állatkertből. Ezt a történetet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője mesélte el nekünk 2024. március 14-én, az állatkertek természetvédelmi szerepéről szóló terepgyakorlatunkon.



A pápaszemes pingvin

A köztudattal ellentétben pingvinek nem csak sarkvidéken élnek. Ezek a madarak a Déli-Sarktól egészen az Egyenlítőig elterjedtek, az északi féltekén azonban nem találkozhatunk velük a természetben. Az Antarktiszon nagyobb testű, míg az Egyenlítő felé haladva egyre kisebb termetű pingvinfajok jellemzők. A Fővárosi Állat- és Növénykertben nem sarkvidéki, hanem afrikai pápaszemes pingvineket tartanak.

A pápaszemes pingvin egy dél-afrikai, veszélyeztetett faj. Főleg a partvidékeken és a környező szigetvilágban él. Veszélyeztetettségének elsődleges oka a víz szennyezettsége. Az 1956-os szuezi válság és a csatorna lezárása miatt jelentősen megnövekedett az Afrikát megkerülő hajók száma, ami nagymértékben hozzájárult a víz szennyezéséhez. Az olajszennyezés azóta is óriási károkat okoz, ami a vízimadarakra különösen veszélyes. Tollaik ugyanis összeragadnak az olajtól, és veszítenek vízhatlanságukból.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben a pápaszemes pingvinek tartásával és szaporításával is foglalkoznak. A pingvinek gondozója pedig szakemberként részt vett egy dél-afrikai pingvinmentési akcióban.


Az állatkertek természetvédelmi szerepe

Az állatkerteknek az ismeretterjesztésen kívül  ahogy a pápaszemes pingvin példáján keresztül láthattuk  a természetvédelemben is fontos szerepük van. A Fővárosi Állat- és Növénykert több veszélyeztetett faj szaporításával és természetes élőhelyére történő visszatelepítésével foglalkozik.

Kihalt, vadonban kihalt vagy veszélyeztetett?  Az IUCN vörös listája

A fajok veszélyeztetettségének mértékétől függően különböző fokozatokat különböztetünk meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a következő kategóriákra osztotta a kihalással fenyegetett fajokat:

  • kihalt – ha az adott faj esetében 50 éve nem volt észlelés
  • vadonban kihalt – ha a faj a természetben már nem fordul elő, de állatkertben még igen
  • kritikusan veszélyeztetett
  • veszélyeztetett – ebbe a kategóriába tartozik pl. a pápaszemes pingvin is
  • sebezhető


Visszatelepítési programok az állatkertben


Fakó keselyű

A Fővárosi Állat- és Növénykert egy horvátországi keselyűvédelmi programban is részt vesz.

A fakó keselyű korábban hazánkban is előforduló faj volt, ma azonban igen ritka. A szomszédos Horvátországban ugyan még fészkelnek egyedek, de már közel sem annyi, mint régebben. A fakó keselyűk számának nagymértékű csökkenését a táplálékmennyiség csökkenése okozta. A háziasítás miatt ugyanis egyre kevesebb a vadonban elhullott állat, ami a dögevő keselyűk táplálékának fontos részét képezi.


Tarvarjú

A tarvarjú nevével ellentétben nem a varjúfélék közé, hanem az ibiszfélék családjába tartozik. Jellegzetességei a hosszú csőr és a fénylő tollazat. Európában eredeti élőhelyéről e
mberi tevékenység miatt szorult ki. A faj visszatelepítésében a budapesti állatkert is részt vállal. Korábban az Alpokban, ma pedig Andalúziában folyik olyan visszatelepítési program, amelybe a Fővárosi Állat- és Növénykert is becsatlakozott.


Mhorr gazella

Az Afrika északnyugati részén honos mhorr gazella a vadonban kihalt fajok közé tartozik. Habár a Fővárosi Állat- és Növénykert közvetlenül nem csatlakozott a faj visszatelepítési programjához, közvetetten mégis hozzájárul a mhorr gazellák megmentéséhez. A szaporításnak köszönhetően már előfordult, hogy itteni gazellák leszármazottai kerültek visszatelepítésre.


Érdekességek...


... a mhorr gazelláról

Gondoltad volna, hogy a világ legidősebb mhorr gazellája Budapesten élt? A mhorr gazellák a vadonban általában 12 évig, állatkertben pedig 14-15 évig élnek, de a Fővárosi Állat- és Növénykertben volt egy gazella, aki 18 és fél évet élt.

... a tarajos sülről

A tarajos sül Afrika északi részén és Itáliában is elterjedt. Valószínűsíthető, hogy a sülök eredeti élőhelye Észak-Afrika volt, és csak az ókori rómaiak által jutottak át Európába. A rómaiak feltételezhetően fogyasztották is a tarajos sül húsát.


Felhasznált források: ng.24.huhu.wikipedia.org/voros_lista
A fotókat szaktársaim készítették.

2024. március 3., vasárnap

Alsópetényi rackatelep

Fekete bárány...

Egy juhnyájra gondolva bizonyára sokunknak sok fehér és legfeljebb egy sötét színű, fekete bárány jut eszébe. Alsópetényben ez azonban pont fordítva van. A több száz fekete racka között a fehér juh szinte világít. De hogyan kerül egy fehér állat a fekete racka juhok közé? Rackatelepi látogatásunk során többek között erre a kérdésre is választ kaptunk.

Március elseji terepgyakorlatunk keretében a Nógrád vármegyei Alsópetényben jártunk egy rackatelepen. Itt Avar Ákos tulajdonos mesélt nekünk az állattartásról, a rackajuhokról, saját történetéről és a rackatelep kialakulásáról.



A kezdetek


Mongol kötődés

Avar Ákos szülei munkája miatt gyerekkorának csaknem felét Mongóliában töltötte, és harmadikos koráig egy helyi, mongol iskolába járt. Csak később derült ki, hogy életének ez az időszaka milyen nagy hatással volt rá. Nagyapjához és édesapjához hasonlóan kezdetben ő is állatorvos szeretett volna lenni, de végül az ELTE mongol szakán kezdte meg felsőoktatási tanulmányait. Az egyetemi képzésnek köszönhetően ismét lehetősége volt Mongóliába utazni, és megfigyelni az ottani nomádok életét, szokásait.


A rackatelep története

Az alsópetényi terület, amelyen ma a rackatartás zajlik, mai formájában az 1990-es évek végétől van Avar Ákos tulajdonában. Az egykori szántó idővel azonban gazosodni, bozótosodni kezdett, aminek karbantartása hatalmas munka volt. A bozót megszüntetéséhez jó és fenntartható módszer a legeltetés. Avar Ákos korábban nem gondolta volna, hogy állattartó lesz, de mongóliai emlékeinek hatására mégis belevágott, és vásárolt 18 hortobágyi fekete racka juhot. Juhainak száma 2006-ra 60-ra, mára pedig több százra nőtt, de az állattartás változatlanul hagyományos, extenzív módon történik.



A rackatelep állatai


A magyar racka juh

A magyar racka juh (régebbi nevén hortobágyi racka juh) egy régi, magyar juhfajta, mely évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó állata volt. A fajta jellegzetessége a csavart szarv. Hímek esetében a szarvak általában jobban szétállnak, mint a nőstényeknél. A hím racka juhokat kosnak, a fiatal nőstényeket jerkének, a kifejlett, nőivarú egyedeket pedig anyának nevezzük. Az ellési időszak március elejétől kb. hat hétig tart. Az anyajuhok öt hónapos vemhesség után jellemzően egy, ritkábban két utódot hoznak világra. A rackákat elsősorban a genetikai változatosság fenntartása érdekében, valamint húsukért tenyésztik, mely egészségesebb sok más állat húsánál, például a disznóhúsnál.


Fehér juh a feketék között - Mi ennek az oka?

A hortobágyi racka juhnak kétféle színváltozata van: fehér és fekete. A fekete színváltozatú juhok száma az 1960-as évekre igen lecsökkent, ezért tenyésztésüknél nagy figyelmet fordítanak a belterjesség elkerülésére. Emiatt történt az is, hogy egykor a szaporításnál néhány fehér színváltozatú rackát is kevertek a feketék közé. Így a fekete színváltozatú rackák között genetikai okok miatt néha-néha még ma is előfordul, hogy két fekete rackának fehér színű utódja születik – ha a szülők felmenői között volt fehér juh , de az ő utódai is nagy valószínűséggel fekete színűek lesznek.


Rackákon kívül

A juhokon kívül másfajta állatok is megtalálhatók a rackatelepen, mint például tyúkok, két magyar parlagi szamár, két mangalica, két kutya és egy macska. Ezeken kívül különféle madarak is gyakori vendégei a birtoknak.


Ajánló:

Szaktársam, Zoli blogja az alsópetényi terepgyakorlatról, melyben további érdekességek olvashatók a rackatelepről: zzolt.blogspot.com/racka-telep


Felhasznált források: mjksz.humagro.hu

2023. november 28., kedd

Pilisborosjenő

Pilisborosjenő mint az Egri csillagok forgatási helyszíne

Pilisborosjenői terepgyakorlatunk során az Egri csillagok című, nagy népszerűségnek örvendő film néhány fontos forgatási helyszínén is jártunk. Az egri vár másolatán kívül a Teve-szikla, a mára már benőtt, egykori füves puszta és a barlang is a forgatási helyszínek közé tartoztak. Az 1968-ban bemutatott filmet Várkonyi Zoltán rendezte Gárdonyi Géza regénye alapján.



Az egri vár másolata

A Pilisborosjenő közelében fekvő terület megfelelő forgatási helyszínnek bizonyult, hiszen a domborzat itt valamelyest hasonlít Eger környékére. Az egri vár hasonmását a film forgatásának céljából építették fel 1967 nyarára, a forgatás időszakára. A vár mára erősen lepusztult, napjainkban már csak a romos falak láthatók, aminek többféle oka is van. A filmhez a vár több részletét kidolgozták, például fából készült tornyokat, amelyek a csatajelenetek látványosságát segítették elő, azonban ezek az építőelemek a forgatás során elégtek, a kövek egy részét pedig elhordták a helyi lakosok, hogy azokat építőanyagként használhassák. A növényzet dúsan benőtte a vár egyes részeit. A várat a pilisborosjenői önkormányzat 2008-ra, a film bemutatásának 40. évfordulója alkalmából újjáépíttette, rendbe hozatta.



A Teve-szikla

A Teve-sziklánál található, egykori dolomitbánya adott otthont a filmbeli török tábornak.


Barlang

Az egri vár alatt elhelyezkedő alagútrendszerben játszódó jelenetek helyszínéül a Teve-sziklától nem messze található barlang szolgált.


Érdekesség

Az egri vár másolata nem csak az Egri csillagok című filmben jelenik meg helyszínként, hanem például a Rab ember fiai és a Magyar vándor című filmekben is.